Wikipédia

„Zeneszociológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zene kategória hozzáadva (a HotCattel)
némi forma
1. sor:
{{nincs forrás}}
 
A '''zeneszociológia''' a [[művészetszociológia]] egyik ága, a művészetszociológia pedig a [[szociológia]] egyik tudományterülete. [[Teodor W. Adorno]] úgy fogalmazott, hogy a zeneszociológia nem más, mint ismeretek„ismeretek a [[Zene|zenét]] hallgató egyének és a zene viszonyárólviszonyáról”. A zene olyan dolog, ami kapcsolatot tud létrehozni emberek és emberek között, sajátos befolyásolással bír, részt vesz az életünkbenemberek életében, következésképpen a zene az emberi viszonylatok tükre. A mai világban a zene valamilyen formában mindenképp eljut az emberekhez. Akarva -akaratlanul minden ember életének része a zene. Ezért fontos a zeneszociológia és a zeneszociológiai kutatások.
 
== Magatartástipológia ==
 
Adorno létrehozott egy zenével kapcsolatos magatartás típusai tipológiát. Ezek csak ideáltípusok.
 
* Adorno első típusa a szakértő vagy ''strukturális zenehallgató''. Ezt a típust a tudatos zenehallgatás jellemzi és a zenében minden apró hangra odafigyel. Erre csak a zenészek egy része képes.
 
* Második típusa a ''jó zeneértő hallgató''. Aki ebbe a típusba tartozik többet hall, mint az adott zenei pillanat, spontán módon meg tud állapítani zenei összefüggéseket. Jó ízlés jellemzi. (A [[19. század]]i udvari [[Arisztokrácia|arisztokráciára]] volt jellemző.) ▼
 
* Következő típus a ''kulturált hallgató''. Hangverseny és operalátogatók csoportja. Sok zenét hallgatnak és gyűjtik is a zenét. Kötelezettségüknek érzik, hogy ismereteik legyenek a zenéről. ▼
 
* A negyedik típus az ''emocionális zenehallgató'', itt nincs összhang a hallgató és a zene között. A zenéről ismereteket tudni nem is akarnak, így könnyen kormányozható a kulturális ipar terméke. Társadalmilag nem lehet behatárolni, melyik csoport tartozik ide. ▼
▲Második típusa a ''jó zeneértő hallgató''. Aki ebbe a típusba tartozik többet hall, mint az adott zenei pillanat, spontán módon meg tud állapítani zenei összefüggéseket. Jó ízlés jellemzi. (A [[19. század]]i udvari [[Arisztokrácia|arisztokráciára]] volt jellemző.)
 
* A következő csoport a ''ressentiment-hallgatók''. A hivatalos zenei trendeket elutasítják. [[Johann Sebastian Bach]] vagy [[dzsessz|jazz]] rajongókra jellemző. A kispolgárság felső, de lecsúszott részére jellemző. ▼
▲Következő típus a ''kulturált hallgató''. Hangverseny és operalátogatók csoportja. Sok zenét hallgatnak és gyűjtik is a zenét. Kötelezettségüknek érzik, hogy ismereteik legyenek a zenéről.
 
* A hatodik típus az, ahol a zene csak szórakozás, semmi más. A legnagyobb réteget foglalja magába, ezt a kulturális ipar teremti meg. Ez a réteg nem látja a zenei elemeket, nem tudja értelmezni. A zene hallgatása közben önmagára talál, magányát űzi el vele munka közben. A sláger rajongók is ide tartoznak. ▼
▲A negyedik típus az ''emocionális zenehallgató'', itt nincs összhang a hallgató és a zene között. A zenéről ismereteket tudni nem is akarnak, így könnyen kormányozható a kulturális ipar terméke. Társadalmilag nem lehet behatárolni, melyik csoport tartozik ide.
 
* Az utolsó típus a zene iránt közömbös emberek csoportja. Vagy semmiféle zenei érzéke nincsen, vagy tudatosan a zene ellen fordul. ▼
▲A következő csoport a ''ressentiment-hallgatók''. A hivatalos zenei trendeket elutasítják. [[Johann Sebastian Bach]] vagy [[dzsessz|jazz]] rajongókra jellemző. A kispolgárság felső, de lecsúszott részére jellemző.
 
== Zeneszociológiai kutatások ==
▲A hatodik típus az, ahol a zene csak szórakozás semmi más. A legnagyobb réteget foglalja magába, ezt a kulturális ipar teremti meg. Ez a réteg nem látja a zenei elemeket, nem tudja értelmezni. A zene hallgatása közben önmagára talál, magányát űzi el vele munka közben. A sláger rajongók is ide tartoznak.
{{fő|Teodor Adorno}}
 
Adorno csak az egyik a sok közül, aki zeneszociológiai kutatással is foglalkozott. Ide sorolhatósorolhatóak például a következő művek: [[Losonci Ágnes]]: ''A kortárs avantgard zene fogadása és fogadásának indítékai'', [[Horváth Klára]]: ''Zene és közönsége'', [[Sosztakovics]]: ''A széles néprétegek az igazi zenét szeretik'', [[Dobszay László]]: ''Zenész a társadalomban, és még sokan mások''.▼
▲Az utolsó típus a zene iránt közömbös emberek csoportja. Vagy semmiféle zenei érzéke nincsen, vagy tudatosan a zene ellen fordul.
 
▲Adorno csak az egyik a sok közül, aki zeneszociológiai kutatással is foglalkozott. Ide sorolható Losonci Ágnes: A kortárs avantgard zene fogadása és fogadásának indítékai, Horváth Klára: Zene és közönsége, Sosztakovics: A széles néprétegek az igazi zenét szeretik, Dobszay László: Zenész a társadalomban, és még sokan mások.
[[Kategória:Szociológia]]
[[Kategória:Zene]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zeneszociológia”