„Etnobiznisz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
2002-ben 1870 nemzetiségi testületet választottak. (1052 cigány és 818 nem cigány)
 
A 2002-ben több botrányos eset miatt is az országos figyelem középpontjába került a választás rendszere. Lányi András korábbi kisgazda országgyűlési képviselőt és Alexa Károlyt, az MTI korábbi igazgatóját a Budapest V. kerületi örmény önkormányzat tagjaivá választották, míg [[Jászladány]]ban a helyi iskola működtetése ügyében a romákkal konfliktusba magyarok választották meg saját jelöltjeiket a cigány önkormányzatba.<ref>{{cite web| url = http://www.origo.hu/itthon/20021021lanyi.html| title = Lányi Zsolt örmény kisebbségi képviselő lett| accessdate = 2011-01-14| date = 2002-10-21 | publisher = ORIGO| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.jogiforum.hu/hirek/23759| title =„Etnobiznisz” - Vizsgálja a kisebbségi választást a szakombudsman| accessdate = 2011-01-14| author =MTI| authorlink = Magyar Távirati Iroda| date = 2010-09-13| publisher = Jogi Fórum| language = magyar}}</ref> Az Országgyűlés válaszul 2005-ben szigorította a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendjét. Ekkortól kezdve a választáson csak azon személyek vehettek részt, akik előzetesen felvetették magukat a kisebbségi választói névjegyzékbe. A változtatás azonban nem hozta meg a várt eredményt, a 2006-os választások során a korábbinál is több nemzetiségi önkormányzat alakult. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa már a választások előtt éles kritikával illette a kialakult helyzetet.<ref>{{cite web| url = http://hirszerzo.hu/belfold/19960_vasarnap_veget_er_az_etnobiznisz_magyarorsz| title = Vasárnap véget ér az etnobiznisz Magyarországon?| accessdate = 2011-01-14| author =Papp László Tamás | date = 2006-09-28| publisher = Hírszerző| language = magyar}}</ref> 2010-re minden korábbinál kirívóbb esetekre derült fény. Az Országgyűlés is foglalkozott vele, hogy a Csereháton olyan személyek kezdeményezték az azon a vidéken csaknem ismeretlen nemzetiségek önkormányzatainak létrehozását, akik néhány évvel korábban még más kisebbségek képviseletében jutottak pozíciókhoz.<ref>{{cite web| url = http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/ismet-megelenkult-az-etnobiznisz.html| title = Ismét felpörgött az etnobiznisz?| accessdate = 2011-01-15| author =Joó Hajnalka| date = 2010-08-09| publisher = Magyar Rádió| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.nol.hu/belfold/20101026-a_szalonnai_etnobiznisz| title = A szalonnai etnobiznisz: ki a cigány, ki a román?| accessdate = 2011-01-15| author =Doros Judit| date = 2010-10-26| publisher = Népszabadság| language = magyar}}</ref>
 
==Az etnobiznisz célja==
31. sor:
*{{cite web| url = http://www.kisebbsegivalasztasok.mtaki.hu/adattar/cikkek/2002-2006/mancs2006_09_21.html| title = Kísérletek az etnobiznisz megfékezésére: Kőgörgetés felfelé| accessdate = 2011-01-14| author =M. László Ferenc| date = 2006-09-21| publisher = Magyar Narancs| language = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.kisebbsegivalasztasok.mtaki.hu/all_in_one/ratkai_arpad_kisebbsegi_onkorm_legitimaciohianya_regio_2000_3.pdf| title = A kisebbségi önkormányzatok legitimációhiánya| accessdate = 2011-01-14| author =Rátkai Árpád| format = PDF| publisher = MTA Kissebségkutató Központja| language = magyar}}