„Kinematika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Manyika91 (vitalap | szerkesztései)
Manyika91 (vitalap | szerkesztései)
41. sor:
A tömegpont (anyagi pont) olyan test, amelynek méretei a vizsgált esetben elhanyagolhatóak, a felmerülő méretek és távolságokhoz képest nagyon kicsik. Ilyen például egy ember a Földhöz képest vagy akár a Föld a Naprendszer méreteihez képest.
 
== Az anyagi pont mechanikája ==
 
A mechanika feladata a legegyszerűbb és ugyanakkor a legszemléletesebb mozgásforma, a mechanikai mozgás törvényeinek a feltárása és leírása. Mechanikai mozgásról beszélünk, ha egy test megváltoztatja helyzetét egy másikhoz viszonyítva. Az anyag mozgásformái közül a mechanikai a legegyszerűbb és a legkézenfekvőbb, ezért a fizikai ágai közül a mechanika ért el a legkorábban egységes fejlettségi szintet, ez a Galilei-Newton-féle, vagy ahogy még nevezik, a klasszikus mechanika.
50. sor:
Az alkalmazott modellnek megfelelően a mechanikát felosztjuk anyagi pont, pontrendszerek, merev testek és deformálható testek mechanikájára.
A mechanikai mozgás értelmezéséből következik, hogy a mozgás viszonylagos (relatív). Abszolút mozgásról nem beszélhetünk, annak megfelelően, hogy nem létezik abszolút nyugalom, mivel a mozgás az anyagnak alapvető, elválaszthatatlan sajátossága. A mechanika mozgás értelmezéséből következik, hogy a mozgás leírására választani kell egy testet vagy testek rendszerét, amihez viszonyítva a mozgásról beszélünk. A választott testet vagy ezek rendszerét vonatkoztatási rendszernek nevezzük.
[[Mechanika (Egyetemi jegyzet)]]
 
 
=== Helyvektor, elmozdulásvektor, út, pálya ===
 
A koordináta-rendszer origójából a testhez (anyagi pont) húzott vektort a test helyvektorának nevezzük. Szokásos jelölése: '''r''', fizikai dimenziója: dim '''''r''''' = L (hosszúság dimenziójú mennyiség). [[SI]]-beli mértékegysége a [[méter]]. Ha a test mozog, akkor helyvektora az idő függvényében változik, ha mozdulatlan, akkor a helyvektora minden időpontban ugyanaz (két helyvektor egyenlő, ha irányuk és nagyságuk megegyezik). A helyvektort az idő függvényében így jelöljük: '''r''' (t). Ha <math> t_1 </math> időpontban a test helyvektora '''r''' (<math> t_1 </math>), és <math> t_2 </math> pillanatban '''r''' (<math> t_2 </math>), és <math> t_1 </math> < <math> t_2 </math>, akkor a test két időpont közötti elmozdulását a '''''d'''''<math>_{21}</math> elmozdulásvektor adja meg, amit következőképpen definiálunk: '''''d'''''<math>_{21}</math>='''r''' (<math> t_2 </math>) – '''r''' (<math> t_1 </math>). Így az elmozdulásvektor a test egyes időpontbeli helyéből a kettes időpont beli helyébe mutat.<br>
Azt a görbét, amelynek minden pontján a tömegpont mozgása során végighalad, pályának nevezzük. Feltételezzük, hogy a pálya folytonos. Minden időintervallumhoz tartozik egy ívszakasz, amelynek hossza a test által ebben az időintervallumban megtett úttal egyenlő, az ívszakasz húrja az elmozdulás nagyságával egyenlő. Az út szokásos jele: s, dimenziója: dim ''s'' = L, az út egy [[skalár]]. SI-beli mértékegysége a méter. A pálya megadható grafikusan, koordináták táblázatával, vagy a pálya egyenletével. A pálya egyenlete olyan egyenlőség, amit csak a pálya pontjainak koordinátái elégítenek ki. A pálya görbületét egy pontban a ponthoz tartozó [[simulókör]] sugarának reciprokával definiáljuk. Az egyenes görbülete 0, szemléletesen: végtelen nagy sugarú kör simul az egyeneshez, és a sugár minden határon túli növelésével a görbület (ennek reciproka) nullához tart.
 
== Anyagi pont mozgása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kinematika