„Almásfüzitői Timföldgyár” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

[[Fájl:Almásfüzitő85.JPG|bélyegkép|250px|Külső nézetből]]

A timföldgyár építését [[1941]]-ben kezdte meg a [[Harmadik Birodalom|német]] érdekeltségű ''Dunavölgyi Timföldipari Rt''. az új üzem kapacitását 60 000 tonnára tervezték. A [[második világháború]] miatt a termelés csak [[1950]]-ben indult meg. Az eredetileg tervezett kapacitás szűkösnek bizonyult, [[1955]]-től [[1963]]-ig nagyarányú fejlesztés termelésbővítés történt a gyárban A beruházás az 1962-ben megkötött [[magyar-szovjet timföld-alumíniumipari egyezmény]] teljesítéséhez kapcsolódott, ugyanis az almásfüzitői üzem szállította a [[Szovjetunió]]ba a legtöbb timföldet Magyarországról. Ekkora alakult meg a [[Magyar Alumíniumipari Tröszt]]öt is, amelynek egyik fontos zászlóshajója lett az új gyár. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A [[1980-as évek|’80-as évek]] közepén az ország termelésének közel felét adta. A [[Vértes (hegység)|Vértes]] és [[Bakony]] [[bauxit]]ját dolgozták fel, az energiát főként a [[Tatabánya]] és [[Dorog]] környékén lelhető, barnakőszénre alapozott hőerőművek biztosították.

* [[Ajkai Timföldgyár]]

 

 

{{források}}

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.tatabanyainfo.hu/main/news-2025.html Bontják az almásfüzitői timföldgyárat]

* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8183 Felavatják az új almásfüzitői timföldgyárat]

 

[[Kategória:Vegyipari cégek]]