„Anatta” változatai közötti eltérés

Az anatta nem az én tagadását jelenti, hanem a létezés egyik (a felsorolásban a harmadik) jellemzője. A korai szövegekben Buddha annak kifejezésére használta, hogy elmagyarázza, hogy ez az Én, a lélek nem létezése. A szó nem azt jelzi, hogy nem létezik semmilyen én esszencia, hanem hogy az nem az az Én-kép, amit agyunk megalkotott. Meg kell szabadulni a forma, az érzékelés, a gondolatok és a tudatosság által azonosított önmagunktól, hogy eljussunk magasabb rendű énünkig. Ezek a dolgok természetüknél fogva folyamatosan változó dolgok, amelyekkel azonosítani állandónak hitt énünket boldogtalanságot eredményez. Meg kell tanunlni együtt élni velük, mint a napsütéssel, esőkkel, szelekkel, és az évszakokkal.<ref>[http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=11 www.szangha.hu A létezés 3 jellemzője: ANATTA, olvasva: 2010.12.16.]</ref>

 

 

Az ''anatta'' tana nem egy fajta [[materializmus]], mivel a buddhizmus nem feltétlenül tagadja a mentális jelenségek létezését (például érzések, gondolgatok és érzések), amelyek az anyagi jelenségektől függetlenek.<ref>''Sources of Indian Tradition'', vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 93-94</ref> Ezért az ''anatta'' szó hagyományos fordítása "nem-lélek"-ként<ref>for example, in Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 51-66</ref> félrevezethet. Amennyiben a "lélek" egy test nélküli komponenst jelöl egy személynél, amely valahogyan tovább él a halál után, akkor ennek létezését a buddhizmus nem tagadja.<ref name="Indian Tradition 1958 p. 94">''Sources of Indian Tradition'', vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 94</ref> Valójában az emberek (páli: ''puggala''; szanszkrit, ''pudgala'') egy folyamatosan alakuló tudattal (páli: ''szamvattanika vinnyana''),<ref>"Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a ''Karma and Rebirth: Post-Classical Developments'' című könyvben. State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 125. oldal.</ref><ref>Collins, Steven. ''Selfless persons: imagery and thought in Theravāda Buddhism'' Cambridge University Press, 1990. ISBN 052139726X pg 215^{[http://books.google.com/books?id=ruJvjdNQVPIC&pg=RA1-PA115&lpg=RA1-PA115&dq=samvattanika&source=bl&ots=d_WluqzeuL&sig=SX1Ua5bfFDZJB16eOueopPtVntw&hl=en&ei=bfpFS5WzOs-UtgfU16z7AQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=14&ved=0CD8Q6AEwDQ#v=onepage&q=samvattanika&f=false]}</ref> tudatfolyammal (páli: ''vinnyana szotam'';<ref>""Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a ''Karma and Rebirth: Post-Classical Developments'' című könyven. State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 125. oldal.</ref> Sanskrit: ''vidzsnyana szrotám''), vagy tudat folytatás (szanszkrit: ''csitta-szamtána'') jellemezhetők. Ezek okozzák halálunkkor, avagy az elemek egymásba olvadásakor (skandhák) egy újabb csoport skandha ébredéséhez. Azonban a buddhizmus nem ismeri el az állandó vagy statikus valóság létezését, amely állandó maradna az örökké változó lények testi nagy nem testi elemei mögött. A feljegyzések szerint Buddha kiigazította egyik tanítványát, aki azt gondolta, hogy az újjászületés során ugyan az a tudat születik újjá változás nélkül.<ref>Richard Gombrich, ''How Buddhism began: the conditioned genesis of the early teachings''. Continuum International Publishing Group, 1996, 47. oldal - Google books: [http://books.google.com/books?id=aIOY5g9npMEC&pg=PA47&dq=inauthor:Gombrich+%22foundation+of+monasticism%22&cd=1#v=onepage&q=inauthor%3AGombrich%20%22foundation%20of%20monasticism%22&f=false].{{en}}</ref> Éppen úgy, ahogy a test változik egyik pillanatról a másikra, úgy mennek-jönnek a gondolatok. Az ''anatta'' tana szerint nem létezik állandó tudatállapot, amely átélné ezeket a gondolatokat, mint a [[kartezianizmus]]ban. Inkább a tudatos gondolatok megjelenéséről és megszűnéséről beszélhetünk, amely mögött nem semmiféle gondolkodó lény nem áll.<ref>Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 26</ref> Amint a test meghal, a testen belüli gondolkodási folyamatok folytatódnak, majd újjászületnek egy másik testben.<ref name="Indian Tradition 1958 p. 94" /> Mivel a mentális folyamatok folyamatosan változnak az új személy nem teljesen ugyanaz lesz, de nem is teljesen különböző attól a személytől, aki meghalt.<ref>Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 33</ref>

Az állandó ént a buddhizmus ugyan nem ismeri el, az empirikus ént nem tagadja (egy folyamatosan változó fizikai és mentális jelenségből tevődik össze). Erre utalhatunk úgy, hogy "én", "te", "létező", stb.<ref>Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 55</ref> Korai buddhista szentírások jellemzése szerint a megvilágosodott személy folyamatosan változik és az empirikus énje rendkívül magas szinten áll.<ref>Thanissaro Bhikkhu, ''The Not-Self Strategy.'' lásd a 3. pontot, [http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/notself.html]. The Canon quote Thanissaro Bhikkhu draws attention to is the Sabbasava Sutta, [http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.002.than.html#ayoniso]{{en}}.</ref>

 

A buddhista ''anatta'' (páli) vagy ''anátman'' (szanszkrit) fogalmat a szútrákban főnévként és melléknévként is használják a jelenségekre, hogy azok éntől mentesek vagy nem-én természetűek. Vonatkozik minden dologra a makrokozmosztól a mikrokozmoszig, legyen az egy fizikai test vagy a kozmosz összessége. Vonatkozik ezen felül minden mentális mechanizmusra, amelyek állandóság nélküliek. A fogalom gyakran hangzik el a [[dukkha]] (tökéletlenség) és az [[aniccsa]] (állandótlanság) fogalmak társaságában. Ezt a három kifejezésre gyakorta utalnak egyben úgy, hogy az [[Szankhára|összetett jelenségek]]: aniccsa, dukkha és anatta.

 

 

== Lásd még ==

 

 

* Lama, Dalai (1997). ''Healing Anger: The Power of Patience from a Buddhist Perspective''. Translated by Geshe Thupten Jinpa. Snow Lion Publications. forrás: [http://www.tysonwilliams.com/archives/what_is_the_nature_of_the_mindstream_that_reincarnates_from_lifetime_to_lifetime.html] (olvasva: 2010.12.16.)

 

== Külső hivatkozások ==

 

[[Kategória:Buddhista fogalmak]]

[[en:Anatta]]

[[cs:Anattá]]

[[es:Anātman]]

[[fr:Anātman]]

[[id:Anatta]]

[[it:Anātman]]

[[lt:Nesavastingumas]]

[[my:အနတ္တ]]

[[no:Anatman]]

[[pl:Anatman]]