„Artois-i grófság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
22. sor:
Az '''Artois-i Grófság''' ([[Francia nyelv|franciául]]: ''Comte d'Artois'', korabeli forrásokban '''comitatus''' vagy '''pagus Attrebatensis''') a korai [[Franciaország történelme|francia királyság]] egyik régiója volt. A grófság területe kezdetben a [[Flamand grófság]]hoz tartozott, de [[VIII. Lajos francia király]] országához csatolta és második fiának, [[I. Róbert, Artois grófja|Róbertnek]] adományozta. 1384 és 1477 között a [[Burgundi Hercegség|burgundi hercegek]] birtoka volt, 1493 és 1659 között a Német-Római Birodalom fennhatósága alá tartozott, ezt követően a francia korona birtoka lett.
 
Az Artois-i Grófság területei ma Franciaország északi részén találhatók, a belga határtól délre. A kb. 4000  km² területen kb. {{szám|1000000}} ember él. A grófság legjelentősebb városai [[Arras]], [[Calais]], [[Boulogne-sur-Mer]], [[Saint-Omer]], [[Lens]] és [[Béthune]] voltak.
 
== Története ==
A [[Római Birodalom]] idején az artois-i területek [[Gallia Belgica]] és [[Germania Inferior]] tartományokhoz tartoztak. A római hódítás idején [[Kelták|kelta]] törzsek népesítették be, de a népvándorlás során a [[Germánok|germán törzsek]] kiszorították azokat.
 
38. sor:
 
Ezt követően Fülöp leszármazottai, a Valois-házi burgundi hercegek uralták Artois-t egészen 1477-ig, amikor az utolsó herceg, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly]] január 5-én életét vesztette a nancy-i csata során. Artois-t a csatában győztes [[IX. Lajos francia király]] foglalta el, de hamarosan Merész Károly leányával, [[I. Mária burgundi hercegnő|Burgundi Mária hercegnővel]] és annak férjével, [[I. Miksa német-római császár|Habsburg Miksával]] kellett megküzdenie, akik maguknak követelték a burgundi területeket. A két uralkodó seregei 1479-ben Guinegate mellett csaptak össze, és bár Miksa seregei győzedelmeskedtek, csak Flandriát tudta visszaszerezni. Artois és Franche-Comté grófságokról hivatalosan is lemondott az 1482-es arrasi békeszerződésben.
[[FileFájl:Blaeu 1645 - Artesia Comitatus Artois.jpg|thumb|left|Joan Blaeu: ''Artesia Comitatus'' - Az Artois-i Grófság 1645-ben]]
Azonban Lajos utóda, [[VIII. Károly francia király]] 1493-ban mindkét területről lemondott az akkor már német-római császár Miksa javára a senlis-i szerződésben. Ezt követően Artois a Német-Római Birodalom egyik tartománya lett, hivatalosan a [[Tizenhét Tartomány]] része volt (ahogyan akkor [[Németalföld]]et ismerték). 1556. után, amikor [[V. Károly német-római császár]] felosztotta birodalmát a Habsburg-ház osztrák és spanyol ága között, a spanyol Habsburgok uralkodtak itt. A németalföldi tartományokban hamarosan felkelés robbant ki a katolikus spanyol királyok uralma ellen, de 1579-ben Artois, Hainaut és Flandria déli része aláírta az [[Arrasi unió]] néven ismert szerződést, amelyben hűséget fogadtak a spanyol uralkodónak (az északi területek az [[Utrechti unió]] aláírásával kimondták függetlenségüket.
 
45. sor:
Az '''Artois grófja''' címet ezt követően már csak egy személy kapta meg: [[XV. Lajos francia király]] unokája, Károly Fülöp herceg, aki 1824-ig viselte ezt a címet, amikor bátyjának, [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajosnak]] halála után [[X. Károly francia király|X. Károly]] néven őt koronázták Franciaország királyává.
 
== Lásd még ==
* [[Artois grófja]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
{{fordítás|en|County of Artois}}
* {{cite web|author=Charles Crawley|title=Medieval Lands|url=http://fmg.ac/Projects/MedLands/NORTHERN%20FRANCE.htm#_Toc267566242|accessdate=2010-11-24 }}
 
[[Kategória:Franciaország történelme]]