Wikipédia

„Auguste-Henri Forel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
→‎Élete: belső linkeket raktam
9. sor:
Amikor 14 éves lett, középfokú tanulmányait [[Lausanne]]-ban a kantoni középfokú iskolában kezdte el, majd ennek elvégzése után a [[zürich]]i egyetemre ment [[1866]]-ban. Mellette azonban folytatta a hangyák vizsgálatát is, tanulmányokat írt és a svájci Rovartani Társaság tagja lett.
 
A [[zürich]]i Egyetemen Alois von Gudden tanítványa volt, pszichiátriát tanult, de a természettudományi[[természettudomány]]i ismereteit sem hanyagolta el, barátja lett a híres botanikus és őslénytani kutató, Oswald Heer is.
 
Forel [[1866]] és [[1871]] között volt a zürichi[[zürich]]i egyetem hallgatója. Diplomamunkájának megírása előtt [[1871]]–[[1872]] telén [[Bécs]]ben tartózkodott, és neuroanatómiai munkákkal foglalkozott. Megírta diplomamunkáját az emlősök agyvelejéről, Theodore Hermann Meynert irányítása alatt.
 
Meynert sohasem értett egyet ezzel a diplomamunkájával, ezért Forel sikertelenül próbálta meg megkapni a kantoni orvosi vizsgát [[Lausanne]]-ban [[1872]]-ben.
19. sor:
[[1873]]-ban [[München]]be ment, a Ludwig-Maximilians egyetemre, asszisztense lett Bernard Aloys von Guddennek, ahol az agyvelő tanulmányozása került érdeklődésének központjába. Tanulmányait az [[agy]]ra, és az agy központjaira összpontosította, egyik fő tudósává vált az [[idegrendszer]] mikroszkopikus anatómiájának.
 
[[1875]]-ben, Forel feltérképezte az [[agy]] részeit, ezeket a tanulmányait már [[zürich]]i pszichiáter professzorként szövegezte meg önállóan.
 
Jelentős tanulmánya az agyi idegek, mint a [[háromosztatú ideg]] leírása, valamint a [[hipotalamusz]] egyik részének ''(nucleus hypothalamicus)'' pontos leírása, melyet őutána Campus Foreli-nek neveznek. Ezt a tanulmányt [[1877]]-ben publikálta.
 
[[1877]]-ben lett megkapta docensi kinevezését.
 
[[1878]]-ban a másik területen, a hangyák kutatásai során tanulmányútra indult több országba, elsőként [[Kolumbia|Kolumbiába]], de hamarosan abbahagyta kutatómunkáját a [[Amerikai Virgin-szigetek|Virgin-szigeteki]] St. Thomasban, mert barátja, Steinheil váratlanul meghalt.
33. sor:
[[1885]]-ben fedezte fel a [[hallóideg]]et az agyvelőben. (Nervus acusticus)
 
[[1887]]-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az idegsejtek[[idegsejt]]ek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult.
 
[[1889]]-ben az alkoholizmussal[[alkoholizmus]]sal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterapeuta volt [[Zürich]]-ben, élete további részében az [[alkoholizmus]]sal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen absztinens volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) [[Svájc]]ban.
 
[[1898]]-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a Vaud kantoni Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.
[[Fájl:CHF1000 6 front horizontal.png|bélyegkép|jobbra|Forel képe a svájci 1000 frankos bankjegyen]]
 
Hangyaszakértőként életesélete során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a [[hártyásszárnyúak]] rendjébe sorolta.
Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológia viszonyba kerülnének (ezt [[parabiózis]]nak nevezte).
 
Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikától]] kezdve [[Afrika|Afrikáig.]]
Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye.
[[1923]]-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.
 
A [[hipnózis]] területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, [[1905]]-ben publikálta „Die sexuelle Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve [[magyar nyelv|magyarul]] is megjelent.(A nemi kérdés ([[1907]]); A nemi élet erkölcstana ([[1908]]).
 
Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeketezeknek sürgette polgárjogba kerülését.
 
Egyik ilyen javaslata az [[eugenika]] tanatanához voltkapcsolódott, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosok sterilizálásával.
 
Bár svájci szinten nem vezették, de [[Vaud kanton]] saját törvényébe iktatta (a sterilizáló műtétek [[1928]] és [[1945]] között folytak).
Később ez a tan [[Adolf Hitler]] fajelméletének alapja lett, így próbálta a német vezetés legalizálni az [[rasszizmus|árja faj]] védelmében tett intézkedéseiket.
 
[[1908]]-ban és [[1910]]-ben a „Good Templar” rend meghívására [[Budapest]]en járt, ahol több előadást is tartott.
 
Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, pszichológiai[[pszichológia]]i tartalmú újságot
 
[[1912]]-ben Forel egy [[agyvérzés]] következtében jobb oldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig.
 
[[1928]]-ban megalapította a „Weltliga für Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a nők[[nő]]k jogi[[jog]]i és szociális egyenlősége mellett, valamint a [[fogamzásgátlás]] és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett.
 
Forel 83 éves korában halt meg.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Auguste-Henri_Forel”