„Kérgestest” változatai közötti eltérés

A '''kérgestest''' ''(Corpus callosum)'' - (corpus=test; callum=bőrmegvastagodás, kéreg), harántirányú idegrostokból álló vaskos, fehér lemez az agyban. Ez a legnagyobb ''(comissuralis)'' összeköttetés a két [[agyfélteke]] között. A kérgestest sérülései és bántalmai néha semmi tünetet sem okoznak, máskor súlyos tünetek figyelhetőek meg: pl. kiesési tünetek ''(apraxia)'' mutatkozhatnak a bal felső végtag működésében, sőt, igen gyakran [[agy|elmezavar]]ok lépnek fel. Ugyanakkor észleltek már teljes callosumhiányt anélkül, hogy az életben valami tünet utalt volna erre. A kérgestest elektromos ingerlésére mindkétoldalt görcsös izomösszehúzódások állnak be, mégpedig ha<!--?kell ez a ha?--> az ingerléssel elölről hátra menve, fej-talp irányban (craniocaudalis sorrendben) húzódnak össze az izmok<!--ha így húzódnak össze, akkor mi van ... folytatni kellene a mondatot ...--> .

 

== Elhelyezkedése ==

Alakjáról legjobban az agyvelő nyílirányú középmetszetén tájékozódhatunk. Gyengén felfelé domború középső részét törzsöknek, ''(truncus corporis callosi)'', nevezzük. Elülső vége térdalakúan lefelé hajlik, ''(genu corpus callosi)'', majd ékalakúan megkeskenyedik, ez az ormány, ''(rostrum)'', s végül csaknem vízszintesen hátrahúzódó vékony fehér lemezbe, a ''(lamina rostralis)'' megy át. Ez az elülső, a kétoldalt összekötő rostköteghez ''(commissura anterior)'' nő oda elölről, s ennek alsó szélénél tompaszögű megtöréssel a merőleges szürke határlemezbe, ''(lamina terminalis)'' megy át. Hátul a kérgestest bunkós megvastagodással, a szíjjal, ''(splenium)'' végződik, ennek egy kis végső szárnya, a ''(pars reflexa splenii)'', előrecsapott rákfarokhoz hasonlóan előregörbül s a splenium alsó felszínéhez forrad oda.

Felső felszínén egyfelől harántcsíkolatot látni, ''(striae transversales)'' másfelől két keskeny hosszanti csíkot, medialist és lateralist. A két medialis csík, striae longitudinales mediales (s. Lancisi-i<ref>Lancisi, G. M., olasz anatomus, 1654-1720</ref>) egymáshoz közel a középvonal mellett, keskeny barázdát közrefogva fut; a kérgestest térdén széttérnek (divergálnak), s a rostrumon összeolvadnak az oldalsó csíkkal ''(stria longitudinalis lateralis)''. Az utóbbit rejtett csíknak, ''(stria obtecta)'' is nevezik, mert a kérgestestet a féltekék medialis felszínétől elválasztó barázda, a ''(sulcus corporis callosi)'' mélyében rejtőzik el. Ez stria szürkeállományból áll: csökevényes tekervény. A két stria egybeolvadásából keletkező szürke csík elhagyva a genut, a kérgestest alatti tekervénybe ''(gyrus subcallosus)'' megy át<ref>lásd: [[rhinencephalon]]</ref>. Hátul hasonlóak a viszonyok, bár itt igen nagy variabilitás figyelhető meg. A két csík itt is egyesül a spleniumon s ezt megkerülve és elhagyva, a halántékkaréj oldalának vékony, csökevényes tekervényébe, ''(gyrus fasciolaris- vagy fasciola cinerea)'' megy át. De az átmenet nem mindig törvényszerű; gyakran csak egymás mellé helyezkedik a spleniumon túl az egyiknek a vége s a másiknak a kezdete. A medialis és lateralis csík voltaképen nem egyéb, mint megvastagodása annak az igen vékony, összefüggő szürke rétegnek, ''(induseum griseum)'', amely a kérgestest felső felszínét vonja be; e réteg oly keskeny, hogy a kérges test fehér színét nem csökkenti, csak [[mikroszkóp]]pal mutatható ki. A stria medialis idegsejteken kívül hosszanti rostköteget is tartalmaz. A sulcus corporis callosi az embryo fissura hippocampijának felel meg, a kifejlődött agyvelőn a halántékkaréj hasonnevű barázdájában folytatódik. A kérgestest egész elülső felében alsó felszíne mentén a boltozattal ''(fornix)'' egy vékony áttetsző sövénnyel, ''(septum pellucidum)'' van összenőve,(sövény két lemeze közötti rés az úgynevezett Verga-féle kamra) ''(ventriculus Verga)'' oldalt ependymától fedve az oldalkamra tetejét alkotja. Hátulsó fele rövid darabon a boltozat ''(fornix)'' testével s hátrább a boltozat testét összekötő rostlemezzel ''(psalterium = hárfa)'' forrad össze. Az utóbbival való összefüggése nem mindig tökéletes; néha finom, lapszerű hasadékot észlelni a splenium és a psalteriumnak nevezett rész között.

 

== Felépítés ==

A kérgestest rostnyalábjainak a féltekébe való besugárzását a kérges tes sugárzásának ''(radiatio corporis callosi)'' nevezik. Homloki, fali, halántéki, és tarkói ''(pars frontalis, parietalis, temporalis et occipitalis)'' különböztetnek meg rajta. A nyalábok előbb vízszintesen nyomulnak az agyféltekékbe, azután részben felfelé, részben lefelé görbülnek, hogy az [[agyvelő]] felső és alsó részeibe jussanak. A genutól eredő nyalábok előre, a spleniumtól eredők hátrafelé homorú ívben haladnak; ezt az elrendeződést az anatómia az elülső és hátulsó harapófogó, ''(forceps anterior és posterior)'', névvel jellemzi. Azokat a spleniumból kiinduló leszálló rostokat, amelyek, ependymától fedve, az oldalkamra alsó szarvának tetejét alkotják, kárpit, ''(tapetum)'' neve alatt foglalják össze.

A kérges test a két agyféltekét összekötő eresztéki, ''(commissuralis)'' rostokból áll: olyan rostokból, amelyek az agykéreg bizonyos helyéről kiindulva, a túlsóoldali agykéreg ugyanazon pontján végződnek, tehát a jobb- és baloldal [[analógia|analóg]] helyei közt létesítenek kapcsolatot. Megemlítendő, hogy a kérgestest rostjai nem futnak mind szabályosan egy síkban, hanem fonatszerű elrendeződésűek, felületesebb rétegből mélyebbe szállnak le stb.

{{források}}

== Források ==

* Komáromy László: Az agyvelő boncolása (Felelős kiadó: Dr. Komáromy László, Budapest 1947)

* [[Lenhossék Mihály]]: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)

* Regéczy-Toldt: Az ember anatómiája (Oktatási anyag [[Debreceni Egyetem]] Általános Orvostudományi Kar 1993)

{{portál|orvostudomány}}

[[kategória:Orvostudomány]]

[[Kategória:Idegrendszer]]