„Sablon:Vitrin/6” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
====[[MásodikMuhammad kínai–japánibn háborúTugdzs al-Ihsíd]] (A kiemelt státuszt megkapta: 20102011. 1201. 1305.)====
 
'''Abu Bakr Muhammad ibn Tugdzs''' ([[arab írás|arab betűkkel]] أبو بكر محمد بن طغج [Abū Bakr Muḥammad ibn Ṭuġǧ]; [[Bagdad]], [[882]]. [[február 5.]] – [[Damaszkusz]], [[946]]. [[július 24.]]), akit röviden a kalifától kapott '''al-Ihsíd''' (arab betűkkel الإخشيد [al-Iḫšīd]) tiszteleti néven szokás emlegetni, [[középkor]]i [[iszlám|muszlim]] fejedelem, az [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Szíria|Dél-Szíriát]] és a [[Hidzsáz]]t uraló [[Ihsídidák|Ihsídida-dinasztia]] alapítója volt.
[[Fájl:Japanese_Occupation_-_Map.jpg|150px|jobbra|]]
A '''második kínai–japán háború''' ([[1937]]. [[július 7.]] – [[1945]]. [[szeptember 9.]]) katonai konfliktus volt a [[Kína történelme|Kínai Köztársaság]] és a [[Japán Birodalom]] között. A két hatalom [[Mandzsúria japán megszállása|Mandzsúria 1931-es megszállása]] óta harcolt egymás ellen a határvidéken, ám 1937-től ez már totális háborúvá szélesedett. A konfliktus Japán [[20. század]] eleje óta folytatott [[Imperializmus|imperialista]] politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy [[Kína|Kínát]] politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai [[nacionalizmus]] erősödése és az [[önrendelkezési jog]]hoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét. Már 1937 előtt is sor került konfliktusokra a két fél között, ám ezek csak területi jellegű összecsapások voltak. [[1931]]-ben, a [[mukdeni incidens]] után [[Japán Birodalom|Japán]] [[Mandzsúria japán megszállása|megszállta]] [[Mandzsúria|Mandzsúriát]], és ott létrehozta [[Mandzsukuo]] bábállamát. [[1932]]-ben, {{kínai|[[Sanghaj|Shanghai]]|[[Sanghaj]]}} városában sor került a [[január 28-i incidens]]re, amelynek a vége a város demilitarizálása lett. Az utolsó incidens a [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál]] történt, ahol a japán hadsereg nagy erőkkel támadást indított, miután egy japán katona rövid időre eltűnt. Az esemény a háború fő kiváltó oka lett.
 
[[Törökök|Török]] katonacsalád sarja volt. Apja az Egyiptomban függetlenedő [[Túlúnidák]] oldalán futott be fényes karriert a [[9. század|9]]–[[10. század]] fordulóján, de élete végén bebörtönözték. Vele együtt fia is fogságba került, majd szabadulását követően részt vett az [[Abdalláh ibn al-Mutazz|Ibn al-Mutazz]]-féle felkelésben. Ezután Egyiptomba ment, ahol a helyi kormányzó és a központi hadsereg vezetője jóvoltából egyre jelentősebb pozíciókat tölthetett be a szír-palesztin térségben. Bár már korábban kinevezést kapott (amit a bagdadi hatalmi viszályoknak köszönhetően rövid úton felülírtak), [[935]]-ben vált csak önálló egyiptomi uralkodóvá. A [[Fátimida-dinasztia|Fátimidák]] támadásának kivédésével sikerült megszilárdítania pozícióját, és az anarchikus évtizedek után a béke, a rend és a prosperitás időszakát hozta el a [[Nílus]]-völgyi tartomány számára. Független helytartósága alatt igyekezett távol maradni a [[bagdad]]i intrikáktól, de mindvégig elismerte a tényleges hatalmukat elvesztő [[Abbászidák|abbászida]] kalifák főségét, amit azok előbb a tiszteleti név megadásával, utóbb pedig helytartóságának örökletessé tételével honoráltak. Uralkodása jelentős részében különféle, [[Mezopotámia|Mezopotámiából]] érkezett ellenségek ellen kellett harcolnia Egyiptom védelmében, de a tartományon kívül – a küzdelemben pedig inkább a megvesztegetés, a lefizetés és a területi engedmények eszközeire hagyatkozott, mintsem katonai erejét kockáztatta volna. Ennek köszönhetően stabil, erős államot hagyott utódaira, érdemeit azonban a kortársak és utókor szemében elhomályosították ambiciózusabb, pazarlóbb és felelőtlenebb kortársai.
Kína nem egyedül nézett szembe a japán csapatokkal. 1937 és [[1941]] között [[Harmadik Birodalom|Németország]], [[1938]] és [[1940]] között a [[Szovjetunió]] és a háború hátralévő részében az [[Amerikai Egyesült Államok]] támogatta katonailag. Kína ennek ellenére nem jelentett nagy akadályt a [[Japán Császári Hadsereg]]nek, és pár hónapon belül elesett a főváros, {{kínai|[[Nanjing]]|[[Nanjing|Nanking]]}} is. A kínai erők a gyérebben lakott belső területekre szorultak vissza, és a háború végéig kitartottak. Japán kapitulációja után a Kínában lévő japán csapatok is megadták magukat, hivatalosan [[1945]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]], ezzel pedig lezárult az [[ázsia]]i kontinens legnagyobb huszadik századi háborúja.
 
<div align="right">''([[MásodikMuhammad kínai–japánibn háborúTugdzs al-Ihsíd|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div>