„Sablon:Vitrin/6” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
====[[
'''Abu Bakr Muhammad ibn Tugdzs''' ([[arab írás|arab betűkkel]] أبو بكر محمد بن طغج [Abū Bakr Muḥammad ibn Ṭuġǧ]; [[Bagdad]], [[882]]. [[február 5.]] – [[Damaszkusz]], [[946]]. [[július 24.]]), akit röviden a kalifától kapott '''al-Ihsíd''' (arab betűkkel الإخشيد [al-Iḫšīd]) tiszteleti néven szokás emlegetni, [[középkor]]i [[iszlám|muszlim]] fejedelem, az [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Szíria|Dél-Szíriát]] és a [[Hidzsáz]]t uraló [[Ihsídidák|Ihsídida-dinasztia]] alapítója volt.
[[Törökök|Török]] katonacsalád sarja volt. Apja az Egyiptomban függetlenedő [[Túlúnidák]] oldalán futott be fényes karriert a [[9. század|9]]–[[10. század]] fordulóján, de élete végén bebörtönözték. Vele együtt fia is fogságba került, majd szabadulását követően részt vett az [[Abdalláh ibn al-Mutazz|Ibn al-Mutazz]]-féle felkelésben. Ezután Egyiptomba ment, ahol a helyi kormányzó és a központi hadsereg vezetője jóvoltából egyre jelentősebb pozíciókat tölthetett be a szír-palesztin térségben. Bár már korábban kinevezést kapott (amit a bagdadi hatalmi viszályoknak köszönhetően rövid úton felülírtak), [[935]]-ben vált csak önálló egyiptomi uralkodóvá. A [[Fátimida-dinasztia|Fátimidák]] támadásának kivédésével sikerült megszilárdítania pozícióját, és az anarchikus évtizedek után a béke, a rend és a prosperitás időszakát hozta el a [[Nílus]]-völgyi tartomány számára. Független helytartósága alatt igyekezett távol maradni a [[bagdad]]i intrikáktól, de mindvégig elismerte a tényleges hatalmukat elvesztő [[Abbászidák|abbászida]] kalifák főségét, amit azok előbb a tiszteleti név megadásával, utóbb pedig helytartóságának örökletessé tételével honoráltak. Uralkodása jelentős részében különféle, [[Mezopotámia|Mezopotámiából]] érkezett ellenségek ellen kellett harcolnia Egyiptom védelmében, de a tartományon kívül – a küzdelemben pedig inkább a megvesztegetés, a lefizetés és a területi engedmények eszközeire hagyatkozott, mintsem katonai erejét kockáztatta volna. Ennek köszönhetően stabil, erős államot hagyott utódaira, érdemeit azonban a kortársak és utókor szemében elhomályosították ambiciózusabb, pazarlóbb és felelőtlenebb kortársai.
<div align="right">''([[
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div>
|