„Kínai filmművészet” változatai közötti eltérés

{{pinjin és magyaros}}

 

Napjainkban a kontinentális Kína filmjeinek nagy részét [[mandarin nyelv]]en készítik. A [[hongkong]]i mozikban való megjelenésre gyakran [[kantoni nyelv]]re szinkronizálják őket.

 

 

A [[film|mozgófilm]] 1896-ban jelent meg először Kínában. Az első mozgóképes felvételt 1896. augusztus 11-én készítették [[Sanghaj]]ban egy [[varieté]]-műsor részeként. Az első kínai film 1905 novemberében készült el ''[[The Battle of Dingjunshan]]'' címmel.<ref>{{cite web|title=''First Chinese Film: The Battle of Dingjunshan''|url=http://www.china.org.cn/english/features/film/85032.htm|publisher=china.org.cn|accessdate=2010-09-30|language=angol|date=2004-01-18}}</ref><ref name=Geiselmann>{{cite web | url = http://www.univie.ac.at/Sinologie/repository/ueLK110_ChinFilmgesch/filmgeschichteSkript.pdf

|title = A Centennial Review of Chinese Cinema| accessdate = 2010-10-02| author = Zhang Yingjin |date= 2003-10-10| publisher = University of California-San Diego}}</ref><ref>{{cite web | url =

http://people.cohums.ohio-state.edu/denton2/courses/c505/temp/history/chapter2.html

 

 

Az első igazán fontos kínai filmeket az 1930-as évek elején készítették egy ún. „progresszív” vagy „baloldali” mozgalom keretében: {{kínai|[[Cheng Bugao]]|[[Cheng Bugao|Cseng Pu-kao]]}} ''[[Spring Silkworms]]'' (1933), {{kínai|[[Sun Yu]]|[[Sun Yu|Szun Jü]]}} ''[[The Big Road]]'' (1935) és {{kínai|[[Wu Yonggang]]|[[Wu Yonggang|Vu Jung-kang]]}} ''[[The Goddess]]'' (1934) című [[némafilm]]-alkotásai. Ezek a filmek az osztályharcok és külső fenyegetések hangsúlyozása miatt váltak nevezetessé (pl. [[Japán]] támadásai), illetve az olyan „átlagemberekről” szóló témájuk miatt, mint egy [[selyem]]termesztő családja ''(Spring Silkworms)'' vagy egy [[Prostitúció|prostituált]] ''(The Goddess)''.<ref name=Geiselmann/> Részben ezen filmek sikereinek köszönhető, hogy az 1930-as évek végére gyakran utalnak a kínai filmgyártás „első aranykoraként”.<ref name=Geiselmann/> A baloldali mozgalmak filmtémái gyakran forogtak a nyugati befolyás alatt álló Sanghaj körül, amikor a filmkészítők egy túlnépesedett város alsóbb osztályának küzdelmét mutatták be.<ref>{{cite book|first=Laikwan|last=Pang|title=''Building a New China in Cinema''|publisher=Rowman and Littlefield Productions, Oxford|year=2002|isbn=9780742509467}}</ref>

 

 

Ebben az időszakban jelentek meg az első nagy kínai mozisztárok: {{kínai|[[Zhang Zhiyun]]|[[Zhang Zhiyun|Csang Cse-jün]]}}, {{kínai|[[Hu Die]]|[[Hu Die|Hu Tie]]}}, {{kínai|[[Ruan Lingyu]]|[[Ruan Lingyu|Zsuan Ling-jü]]}}, {{kínai|[[Zhou Xuan]]|[[Zhou Xuan|Csou Hszü-an]]}}, {{kínai|[[Zhao Dan]]|[[Zhao Dan|Csao Tan]]}} és {{kínai|[[Jin Yan]]|[[Jin Yan|Csin Jan]]}} lettek a legismertebbek. Ezen évek legjelentősebb filmjei pedig a ''[[New Women]]'' (1934), a ''[[Song of the Fishermen]]'' (1934), a ''[[Crossroads]]'' (1937) és a ''[[Street Angel]]'' (1937). A '30-as évek idején a [[Kuomintang]] és a [[Kínai Kommunista Párt]] küzdött a hatalomért és a főbb stúdiók irányításáért, befolyásuk látható a stúdiók ezen időszakban alkotott filmjein.

 

[[Fájl:Manchukuo011.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Mandzsukuo filmgyár promóciós plakátja a japán-kínai-mandzsu harmóniát támogatva]]

A [[második kínai–japán háború]] során, amikor a japánok elfoglalták Sanghajt, a kínai filmgyártás első aranykora véget ért. Minden filmgyár – kivéve a [[Xinhua Film Company]] (New China) – bezárt, a filmkészítők nagy része elmenekült a nagyvárosból [[Hongkong]]ba, {{kínai|[[Chongqing]]|[[Chongqing|Csungcsing]]}}be és más helyekre. A sanghaji filmipar azért nem állt le teljesen, ettől az időszaktól kezdve utaltak rá, mint „magányos szigetre”, mert a város idegen engedéllyel működött tovább, mint egy „sziget” a japánok által megszállt területek „tengerében”. A színészek és rendezők, akik a városban maradtak, egy vékony határvonalon élték életüket a baloldali és nacionalista tudatukhoz való hűség és a japán nyomás között. {{kínai|[[Bu Wancang]]|[[Bu Wancang|Pu Van-cang]]}} rendező ''[[Mulan Joins the Army]]'' című 1939-es filmje, melyben egy fiatal kínai paraszt küzd az idegen megszállás ellen, nagyon jó példája volt a sanghaji alkotásoknak a háború kellős közepén.<ref name=Centennial/><ref>{{cite web | url =

http://www.chinaculture.org/gb/en_artqa/2003-09/24/content_38559.htm | title = Sole Island Movies| accessdate = 2010-10-05 | author = Ministry of Culture Staff |year= 2003| publisher = ChinaCulture.org}}</ref> Miután a nyugati szövetségesek háborút indítottak Japán ellen 1941. december 7-én, ez az időszak lezárult, a magányos szigetet végleg elárasztották a japánok. A japánok által irányított sanghaji filmgyártás idején olyan filmek jöttek létre, mint például az ''[[Eternity (film)|Eternity]]'' (1943), melyet a [[Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezete]] támogatott, a japánok által létrehozott szervezet, melynek törekvése az volt, hogy létrehozzanak egy Japán által irányított, nyugati hatásoktól mentes, önellátó területet.<ref>Gordon, William. [http://wgordon.web.wesleyan.edu/papers/coprospr.htm "Greater East Asia Co-Prosperity Sphere."] March 2000.</ref> A [[második világháború]] végére a legvitatottabb, japán fennhatóság alatt álló [[Manchukuo Film Association]] filmgyártó céget beolvasztották a kínai filmiparba.

 

 

A film ipar 1945 után ismét fejlődésnek indult. A sanghaji filmgyártás újabb filmstúdiók létrejöttével folyt tovább. 1946-ban {{kínai|[[Cai Chusheng]]|[[Cai Chusheng|Caj Csu-seng]]}} visszatért Sanghajba, és felélesztette Lianhua stúdióját [[Lianhua Film Society]] néven.<ref>{{cite web | url =http://chinesecinema.ucsd.edu/directors_ccwlc.html#cai | title = Chinese Cinema - Cai Chusheng| accessdate = 2010-10-10| author =Zhang Yingjin | publisher = University of California-San Diego}}</ref> Ebből lett a későbbi [[Kunlun Film Company]], mely a korszak egyik legfontosabb stúdiójává vált, és olyan klasszikusokat hozott létre, mint a ''[[Myriad of Lights]]'' (1948), a ''[[The Spring River Flows East]]'' (1947) és a ''[[Crows and Sparrows]]'' (1949).<ref>{{cite web | url =http://ftvdb.bfi.org.uk/sift/organisation/13907 | title = Kunlun Film Company| accessdate = 2010-10-10| author = |year= 2004| publisher = British Film Institute}}</ref> Ezen filmek többségében tükröződött a [[Csang Kaj-sek]] zsarnoki irányítása miatt kialakult kiábrándultság. A ''The Spring River Flows East'' két három órás film, melyet {{kínai|Cai Chusheng|Caj Csu-seng}} és {{kínai|[[Zheng Junli]]|[[Zheng Junli|Cseng Csün-li]]}} rendezett, és jelentős sikert aratott. Témája a kínaiak harcai a kínai-japán háború idején, bővelkedve csípős szociális és politikai jellegű szövegekben, melyek a kor közönségének véleményét hangoztatták.

Eközben az olyan filmgyárak, mint a [[Wenhua Film Company|Wenhua Stúdió]] (Culture Films) felhagytak a baloldali hagyományokkal és más drámai műfajok felé fordultak. A Wenhua produkciója a ''[[Spring in a Small Town]] (小城之春, {{kínai|Xiǎ chéng zhī chūn|Hszia cseng cse csun}})'' című romantikus dráma 1948-ból, melyet {{kínai|[[Fei Mu]]|[[Fei Mu|Fej Mu]]}} rendezett röviddel a kulturális forradalom előtt. A drámát gyakran emlegetették a kínai kritikusok, mint a kínai történelem egyik legfontosabb filmjét, és a 2004-es [[Hong Kong Film Awards]] díjátadó rendezvényen a valaha készült legjobb kínai nyelvű filmnek nevezték.<ref>{{cite web | url =http://www.hkfaa.com/news/100films.html | title = Welcome to the Hong Kong Film Awards| accessdate = 2010-10-11 | author = |year= 2004| publisher =}}</ref> Ironikus, hogy pontosan a művészi jellemzői és a politikai felhang teljes hiánya volt az, ami miatt a [[Kínai Kommunista Párt|kommunisták]] jobboldalinak bélyegezték, és 1949-ben a [[kínai polgárháború]] kommunista győzelme után gyorsan meg is feledkeztek róla.<ref>{{cite book|last=Zhang|first=Yingjin|title="Introduction" ''Cinema and Urban Culture in Shanghai, 1922–1943''|publisher=Stanford: Stanford University Press|year=1999|pages=8.o.|isbn=9780804735728}}</ref> Azonban a kulturális forradalom után, amikor a kínai filmarchívum ismét működésbe lépett, új példányt készítettek az eredeti negatívról, így a ''Spring of the Small Town'' új és elismerő közönségre találhatott és hatással lehetett egy egészen új filmkészítő generációra. 2002-ben {{kínai|[[Tian Zhuangzhuang]]|[[Tian Zhuangzhuang|Tien Csuang-csuang]]}} készített egy nagy sikerű feldolgozást a műből ''[[Springtime in a Small Town]]'' címen.

 

 

 

 

Az 1956-57-es évek során a [[cenzúra]] enyhült, így a '60-as évek elején több olyan kínai film készülhetett, mely már nem az orosz mintára támaszkodott. Ennek az időszaknak a legjelentősebb filmkészítője {{kínai|[[Xie Jin]]|[[Xie Jin|Hszie Csin]]}} volt, akinek különösen két filmje szemlélteti igazán Kína egyre növekvő profizmusát a filmgyártásban, a ''[[The Red Deatchment of Women]]'' (1961) és a ''[[Two Stage Sisters]]'' (1964).

 

[[Fájl:Mao Zedong Cultural Revolution.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Plakát a kulturális forradalom idejéről]]

A [[kulturális forradalom]] idején a filmgyártást jelentősen korlátozták. Szinten minden korábban készült filmet betiltottak, és kevés újat készítettek, ezek közül is a legnevezetesebb a ''The Red Detachment of Women'' 1971-es balettváltozata volt. A mozifilmek gyártása 1967-től egészen 1972-ig holtpontra jutott. 1972 után feléledt ismét a filmkészítés, de 1976-ig a „[[Négyek bandája|Négyek bandájának]]” erőteljes felügyelete alatt, amíg meg nem döntötték hatalmukat. Az a néhány film pedig, ami ebben az időszakban készült, szoros korlátozások alatt született meg mind a cselekmény, mind a szereplők terén.<ref>Zhang, Yingjin & Xiao, Zhiwei ''"Breaking with Old Ideas" Encyclopedia of Chinese Film''. Taylor & Francis (1998), 101.o. ISBN 0-4151-5168-6.</ref>

A következő években forgalomba jöttek az olyan drámai filmek, melyek a korszak által okozott érzelmi traumákat dolgozták fel. Az ''[[Evening Rain]]'' (''{{kínai|Ba shan ye yu|Pa san je jü}},'' 1980) és a ''[[Legend of Tianyun Mountain]]'' (''{{kínai|Tiān yún shān chuán qí|Tien jün san csuan csi}},'' 1980) [[Golden Rooster Awards|Golden Rooster-díjat]] nyertek 1981-ben.<ref>{{cite web|title=''Golden Rooster Award (1981)''|url=http://www.imdb.com/event/ev0000295/1981|publisher=IMDb|accessdate=2010-11-02|language=angol}}</ref> Ezen drámák legismertebbje {{kínai|[[Xie Jin]]|[[Xie Jin|Hszie Csin]]}} ''[[Hibiscus Town]]'' (''{{kínai|Fú róng zhèn|Fu zsung csen}},'' 1986) című filmje. A művek csak a '90-es évektől, a betiltások végeztével voltak láthatóak, mint {{kínai|[[Tian Zhuangzhuang]]|[[Tian Zhuangzhuang|Tien Csuang-csuang]]}} ''[[A kék papírsárkány]]'' ({{kínai|Lan feng zheng|Lan feng cseng}}, 1993) című filmje is.<ref>{{cite web|last=Mudge|first=James|title=''Banned in China''|url=http://www.yesasia.com/us/yumcha/banned-in-china/0-0-0-arid.215-en/featured-article.html|publisher=yesasia.com|accessdate=2010-11-02|language=angol|date=2008-09-29}}</ref>

 

[[Fájl:ZhangYimou-Hawaii.JPG|jobbra|bélyegkép|{{kínai|[[Zhang Yimou]]|[[Zhang Yimou|Csang Ji-mou]]}}]]

Az 1980-as évek közepe-vége felé a kínai filmgyártás úgynevezett ''ötödik generációja'' emelkedett ki és népszerűsítette a kínai mozit külföldön is. Legtöbbjük a pekingi akadémián végzett 1982-ben, és közülük a legismertebbek {{kínai|[[Zhang Yimou]]|[[Zhang Yimou|Csang Ji-mou]]}}, {{kínai|[[Tian Zhuangzhuang]]|[[Tian Zhuangzhuang|Tien Csuang-csuang]]}}, {{kínai|[[Chen Kaige]]|[[Chen Kaige|Csen Kaj-ko]]}} és {{kínai|[[Zhang Junzhao]]|[[Zhang Junzhao|Csang Csün-csao]]}}. Ők a [[kulturális forradalom]] utáni első végzős filmkészítők, akik hamar felhagytak a tradicionális történetmesélési módszerekkel, és szabadabb, liberálisabb megközelítést alkalmaztak.<ref>{{cite web | url = http://www.kinema.uwaterloo.ca/ghy-941.htm | title = ''The Irresistible Rise of Asian Cinema-Tian Zhuangzhuang: A Director of the 21st Century''| accessdate = 2010-11-16 |date= 2002-11-19 | author=Yvonne Ng|publisher = Kinema |archiveurl = http://web.archive.org/web/20070416073506/http://kinema.uwaterloo.ca/ghy-941.htm |archivedate = 2007-04-16}}</ref> Miután az úgynevezett ''[[sebhelyek irodalma]]''<ref>A kínai irodalom egyik műfaja, mely az 1970-es években alakult ki röviddel [[Mao Ce-tung]] halála után. A műfaj az értelmiségiek szenvedéseit ábrázolja a [[kulturális forradalom]] és a [[Négyek bandája]] uralmának idején.</ref> kikövezte az őszinteség útját, {{kínai|Zhang Junzhao|Csang Csün-csao}} ''[[One and Eight]]'' (1983) és {{kínai|Chen Kaige|Csen Kaj-ko}} ''[[Sárga föld]]'' (1984) című filmjeire hivatkoznak az ötödik generáció kezdeteként (mindkét film operatőre {{kínai|Zhang Yimou|Csang Ji-mou}} volt). A korszak leghíresebb rendezői, {{kínai|Kaige|Kaj-ko}} és {{kínai|Yimou|Ji-mou}} olyan elismert filmeket készítettek, mint a ''[[King of the Children]]'' (1987), a {{kínai|''[[Ju Dou]]''|''[[Ju Dou|Csü Tou]]''}} (1989), az ''[[Isten veled, ágyasom!]]'' (1993) és ''[[A vörös lámpások]]'' (1991). Ezen filmeket nem csak a kínai mozinézők, de a nyugati közönség is dicsérte. {{kínai|Tian Zhuangzhuang|Tien Csuang-csuang}} alkotásait, melyek bár kevésbé ismertek a nyugati mozikban, olyan rendező is elismerte, mint [[Martin Scorsese]].<ref>{{cite web|url= http://web.archive.org/web/20080517215136/http://tvplex.go.com/buenavista/ebertandroeper/specials/bestof90s.html| title=''Best Films of the 90s''| publisher = Ebert & Roeper at the Movies| date=2000-02-27| accessdate=2010-11-19}}</ref> Ez alatt az időszak alatt a kínai mozi kezdett nemzetközi figyelmet kivívni magának. A ''[[Vörös cirokmező]]'' 1988-ban [[Arany Medve|Arany Medve-díjat]], a ''[[Kjú Dzsű története]]'' 1992-ben [[Arany Oroszlán|Arany Oroszlán-díjat]], az ''Isten veled, ágyasom!'' 1993-ban [[Arany Pálma|Arany Pálma-díjat]] nyert,<ref>{{cite web|title=''Awards 1993''|url=http://www.festival-cannes.fr/en/archives/1993/awardCompetition.html|publisher=festival-cannes.fr|accessdate=2010-11-19}}</ref> és további három [[Oscar-díj|Oscar-jelölést]] is szereztek a [[Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek|legjobb idegen nyelvű film kategóriában]] ''(Jo Dou, A vörös lámpások, Isten veled, ágyasom!).''<ref name=Greatfall>{{cite web|url=http://www.guardian.co.uk/world/2002/aug/01/china.film| first= Steve| last= Rose | title= ''The great fall of China''| publisher=The Guardian| date=2002-08-01|accessdate= 2010-11-19}}</ref> Ezen díjnyertes filmek mindegyikének szereplője volt {{kínai|[[Gong Li]]|[[Gong Li|Kung Li]]}} színésznő, aki az ötödik generációs filmkészítés legelismertebb csillaga lett, különösen a nemzetközi közönség számára.

Az ötödik generáció korszaka az 1989-es [[Tienanmen téri vérengzés]]sel véget ért, bár számos rendező folytatta munkáját, sokuk önkéntes száműzetésbe vonult, {{kínai|Wu Tianming|Vu Tien-ming}} az Egyesült Államokba, {{kínai|Huang Jianxin|Huang Csien-hszin}} Ausztráliába, mások pedig egyéb, televíziózással kapcsolatos munkát vállaltak.

 

{{Több kép

| igazítás = right

Növekvő számú független, hatodik generációt követő filmes készített filmeket különösen alacsony költségvetéssel, de digitális eszközökkel, ezek az úgynevezett ''D-generációs'' filmek. Nagy részük a kínai filmgyártás rendszerén kívül készültek, és leginkább nemzetközi filmfesztiválokon kerültek bemutatásra. Az időszak két jelentős rendezője {{kínai|[[Ying Liang]]|[[Ying Liyang|Jing Li-jang]]}} és {{kínai|[[Jian Yi]]|[[Jian Yi|Csien Ji]]}}.<ref>{{cite news|title=''About''|url=http://dgeneratefilms.com/about/|accessdate=2010-11-27|newspaper=dgeneratefilms.com}}</ref>

 

 

Két évtizednyi reform és elüzletiesedés drámai társadalmi változásokat hozott a [[kontinentális Kína]] területén, ami nem csak a játékfilmekben, de az egyre növekvő dokumentumfilmekben is visszatükröződött. {{kínai|[[Wu Wenguang]]|[[Wu Wenguang|Vu Ven-kuang]]}} ''[[Bumming in Beijing: The Last Dreamers]]'' (1990) című filmje volt az első az új dokumentumfilm mozgalom idején.<ref>{{cite web|url=http://www.sensesofcinema.com/2003/28/chinas_new_documentary/|title=Dancing with Myself,Drifting with My Camera: The Emotional Vagabonds|publisher=Senses of Cinema|author=Reynaud, Berenice|month=September | year=2003|accessdate=2010-11-27 |archiveurl = http://web.archive.org/web/20071103202811/http://www.sensesofcinema.com/contents/03/28/chinas_new_documentary.html <!-- Bot retrieved archive --> |archivedate = 2007-11-03}}</ref> Szintén nemzetközi elismerést szerző dokumentumfilm volt {{kínai|[[Wang Bing]]|[[Wang Bing|Vang Ping]]}} rendező 2003-as kilenc órás meséje az ipar felszámolásáról ''([[Tie Xi Qu: West of the Tracks]])''. [[Li Hong]], a mozgalom első női filmkészítője 1997-es ''[[Out of Phoenix Bridge]]'' című alkotása négy fiatal nő történetét mondja el, akik milliónyi más nőhöz és férfihoz hasonlóan vidéki környezetből költöznek fel a nagyvárosba, hogy Pekingben próbáljanak megélhetéshez jutni.

 

 

A kínai filmek nagy bevételeket könyvelhetnek el maguknak külföldön. Az ''[[Isten veled, ágyasom!]]'', a ''[[2046 (film)|2046]]'', a ''[[Hős (film, 2002)|Hős]]'', ''[[A repülő tőrök klánja]]'' világszerte nagy kritikusi elismerést kaptak. A [[Hengdian World Studios|Hengdian World Stúdióra]], a világ legnagyobb filmstúdiója,<ref>{{cite web|title=''Hollywood-like filming base to join hands with HK firm''|url=http://www.chinadaily.com.cn/china/2008-03/25/content_6565052.htm|publisher=chinadaily.com.cn|accessdate=2010-11-16|date=2008-03-25}}</ref> mely 330 hektáron 13 forgatási helyszínnel rendelkezik – köztük a [[Tiltott Város]] életnagyságú díszletével –, úgy tekintenek, mint a „kínai Hollywood-ra”.<ref>{{cite web|last=Jones|first=Arthur|title=''Chan, Li's 'Kingdom' coming soon''|url=http://www.variety.com/article/VR1117966977?refCatId=13|publisher=variety.com|accessdate=2010-11-16|date=2007-06-14}}</ref><ref>{{cite web|last=Coonan|first=Clifford|title=''Chinese back lot grows to epic proportions''|url=http://www.variety.com/article/VR1117962785|publisher=variety.com|accessdate=2010-11-16|date=2007-04-11}}</ref>

A ''Tigris és sárkány'' és a ''Hős'' sikere elmossa a határokat a [[kontinentális Kína]] filmgyártása és a nemzetközibb bázisú „kínai nyelvű filmgyártás” között. A ''Tigris és sárkányt'' például a [[tajvan]]i [[Ang Lee]] rendezte, főszereplői kontinentális kínai, hongkongi és tajvani színészek és színésznők, a film gyártói pedig kínai, amerikai, hongkongi és tajvani filmtársaságok. A különböző nemzetiségű emberek és készítők ilyen keveredése olyan nagy költségvetésű kínai nyelvű mozifilmek gyártását teszi lehetővé, melyek felvehetik a versenyt a legjobb [[hollywood]]i filmekkel. Hasonló mintára készül filmek még ''[[A repülő tőrök klánja]]'' (2004), ''[[Az ígéret]]'' (2005), a ''[[The Banquet]]'' (2006) és a ''[[Félelem nélkül (film, 2006)|Félelem nélkül]]'' (2006). A kisebb költségvetésű kínai mozifilmek még mindig inkább helyi érdeklődést keltenek csak. Számos hongkongi, kontinentális kínai és tajvani régió produkciói még mindig nem tudnak külföldi forgalmazót találni.

 

{{források}}

 

 

* [[hongkongi filmművészet]]

* [[tajvani filmművészet]]

{{fordítás|en|Cinema of China|4=angol}}

 

 

{{Ázsiai filmművészet}}

 

{{DEFAULTSORT:Kinaifilmmu~veszet}}

[[Kategória:Kínai filmművészet]]