„Pürrhón” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: hy:Պիհռոն |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor:
== Élete ==
[[Diogenész Laertiosz]], a „''Filozófiában jeleskedők élete és nézetei''”-ben írja Pürrhónról, hogy eredetileg festő volt, majd elkezdett filozófiával foglalkozni és először „Brüszont, Stilpon fiát” hallgatta, majd az abderai [[Anaxarkhosz]] tanítványa lett.
[[334]]-ben Anaxarkhosszal részt vett [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] keleti hadjáratában és tíz éven át járta a világot. A hadjárat során eljutott [[India|Indiába]] is ahol megismerkedett a [[gümnoszofisták]]kal, a mágusokkal és a [[taoizmus|taoistákkal]]. A taoista [[kínai filozófia]] juthatta arra a gondolatra, hogy a ''wu wei'', azaz a nemcselekvés szerint kell élni.
10. sor:
== Filozófiája ==
[[
Pürrhón nem hagyott hátra írott műveket, így tanításait tanítványa, [[Timón]] foglalta írásba, részben prózai, részben verses formában.
17. sor:
Filozófiájának alapköve az volt, hogy minden ítélettől tartózkodni kell (epokhé), azaz olyan tudati állapot elérése a végcél amivel a többi ember véleményét lehetetlenné válik elfogadnunk vagy elvetnünk. További elvek: a véleménytől való tartózkodás (aphaszia) és a megzavarhatatlanság (ataraxia) vagyis az aggódás hiánya.
[[Ismeretelmélet]]i és [[Etika (filozófia)|etikai]] gondolatokkal foglalkozott, tanítása szerint semmi sem szép vagy rút, igazságos vagy igazságtalan: ezek az értékítéletek az emberi konvención alapulnak. A dolgok számunkra felfoghatatlanok, a róluk tett kijelentések és azok negációi egyforma értékűek, ezért a kijelentések nem közölnek a világról semmit. A filozófus ismeretelméleti feladata az „epokhé” ([[görög nyelv]]en: visszafogás), vagyis az ítéletek felfüggesztése. Ennek az ismeretelméleti szkepticizmusnak etikai konzekvenciája az a tétel, hogy az emberi boldogság szempontjából minden külső tényező közömbös. A bölcs feladata az, hogy lelkének zavartalan nyugalmát („ataraxia”) az események közepette megőrizze.
A szkeptikus filozófiának Pürrhón tanításával párhuzamosan kialakult másik irányzata a középső [[Akadémia]] elmélete volt. A késői szkeptikusok: [[Aineszidémosz]] és követői megint Pürrhón tanításaihoz nyúltak vissza, s [[filozófia|filozófiájukat]] [[pürrhónizmus]]nak kezdték nevezni. Így tesz [[Sextus Empiricus]] is, amikor egyik művének a „Pürrhóneioi hüpotüpószeisz” (Pürrhóni vázlatok) címet adja: iratában nem Pürrhón tanítását, hanem a szkeptikus filozófia egészét tárgyalja.
| |||