„Törzsudvarnok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Szerb település infobox
| név = Törzsudvarnok
| helyi név = Банатски Двор / Banatski Dvor
| kép = Banatski_Dvor_Orthodox_church.jpg
| képméret =
| képaláírás = A törzsudvarnoki ortodox (szerb) templom
| címer =
| zászló =
15. sor:
| mottó =
| becenév =
| körzet = Közép-bánsági
| rang = falu
| kerületei =
22. sor:
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 23213
| körzethívószám = +381 23
| testvértelepülései =
38. sor:
| weboldal =
}}
'''Törzsudvarnok''' (szerbül [[''Банатски Двор]] / Banatski Dvor'') település [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság]]ban, a [[Közép-bánsági körzet]]ben, [[Bégaszentgyörgy]] községben.
 
==Fekvése==
[[Nagybecskerek]]től [[északkelet]]reészakkeletre, az [[Ó-Béga]] partján fekszik, [[Csősztelek]], [[Jankahíd]], [[Szőlősudvarnok]] és [[Bégaszentgyörgy]] között.
 
==Története==
48. sor:
A [[középkor]]ban [[Torontál vármegye|Keve vármegyéhez]] tartozott, neve [[1332]]-[[1337]] közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt.
 
[[1452]]-ben az Ittebei család birtoka volt, [[1508]]-ban azonban már csak mint puszta volt említve. [[1508]]-ban [[II. László]] király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a [[15. század]] utolsó évtizedében még fennállt, a [[17. század]]ban azonban ismét elpusztult és a [[Mercy Klaudius Florimund|Mercy]]-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még [[1779]]-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg [[1825]] körül, majd [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Krassó vármegye|Krassó vármegyékből]] bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos [[Szőlősudvarnok|SzőllősudvarnokraSzőlősudvarnokra]] költöztek.
 
[[1838]]-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt..