„Illyés Gyula” változatai közötti eltérés

5 928 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
Bővítés (még mindig 1930-as évek)
(Hupsz)
(Bővítés (még mindig 1930-as évek))
A költő apja, Illés János annak idején egyszerű gépészlegényként szegődött szolgálatra Felsőrácegrespusztán, később azonban az Apponyi-uradalom főgépésze, a cselédek társadalmának kiemelkedő tagja lett. Jóllehet, maga is kétkezi munkát végzett, szántógépeket, vasboronákat, [[cséplőgép]]eket javított, ám emellett irányítása alatt dolgoztak a kovácsok, fűtők és gépészek is. Illyés dolgos, a munkát tisztelő, a természet iránt nyitott, ugyanakkor a könyveket megvető, magányos és indulatos emberként emlékezett apjára. Ezzel szemben anyja, a tartózkodó, gyengéd természetű Kállay Ida az olvasás és a tanulás szeretetét hozta magával családjából és plántálta át gyermekeire. Frigyükből három gyerek született: Ferenc, Klára és Gyula.{{refhely|Tüskés 2002|14–15., 17–18.}}
 
=== Gyermekkora és tanulmányaitolnai diákévei (1902–19211902–1916) ===
A szülők legkisebb gyermeke, Gyula 1902. november 2-án – egy vasárnapi halottak napján – született Felsőrácegrespusztán. Négy nappal később, november 6-án keresztelték meg a [[pálfa]]i római katolikus templomban.{{refhely|Tüskés 2002|11–12.}}
 
A Simontornyán maradt szülők házassága eközben visszavonhatatlanul megromlott, nem találtak társra egymásban. Az apa fokozatosan elidegenedett családjától, a vívódó, elvágyódó anya pedig egyre szótlanabbá, visszahúzódóbbá vált, de a viszony megrontásában jelentős szerepet játszottak a litániázó katolikus ozorai rokonok és a zsolozsmázó református cecei ág egymás közti villongásai is. Gyula a második – gimnáziumi tanulmányai harmadik – évét fejezte be Bonyhádon, amikor 1916-ban édesapja és édesanyja elváltak. A szülők kapcsolata az Illés testvérek egész jövőjére rányomta bélyegét: Klárát ezt követően apai nagynénje nevelte fel, s egy életre az apai ághoz kötődött, míg az anyjával maradt Gyula a szigorú légkörben élő ozorai nagyszülőktől idegenkedett, és az anyai nagyszülők cecei házában ismerte meg a családélmény meghittségét (az elsőszülött Ferenc ifjú felnőttként meghalt). Az apa egyedül maradt, katonaként harcolt az első világháborúban, majd 1931-ben bekövetkezett haláláig a Tolna megyei [[Újdombóvár|Tüskepusztán]] dolgozott uradalmi gépészként.{{refhely|Tüskés 2002|18–20., 38–39.}}
 
=== Fővárosi diákévei (1916–1921) ===
A tizennégy éves fiú és édesanyja közvetlenül a válás után, 1916-ban felköltöztek a [[Budapest|fővárosba]]. Az egykori békevilág túlnépesedett Budapestjének társadalma ekkor már az első világháború nyomorának jeleit viselte magán, a korszakra jellemző nagyvárosi kulisszaként ivódtak be a kamasz emlékezetébe a nyomortelepek, a népkonyhák, a szénhiány, a jegyre osztott élelmiszerért sorban állók és a frontról hazatért sebesültek látványa. Anyjának nővére fogadta be őket [[angyalföld]]i, Gömb utcai lakásába. Anyja varrásból tartotta fenn magukat, s kevéssel később már a [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]], a [[Bajza utca]] 42. szám alatt béreltek kétszobás földszinti lakást, amelynek egyik helyiségét hónapos szobaként adták ki. A gimnázium negyedik osztályát, az 1916/1917-es tanévet a [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban]] végezte el (1921-től Kölcsey Ferenc Gimnázium). Itt ismerkedett meg mélyebben a magyar költészettel, a már ismert Petőfié mellett [[Arany János]], [[Ady Endre]] és [[Babits Mihály]] nevével.{{refhely|ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|39., 42–44. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
1926-ban amnesztiát kapott, és még ugyanazon év nyarán hazatért Magyarországra. Előbb rövid ideig Tolna megyében tartózkodott, majd Budapestre költözött, ahol ismét [[Angyalföld]]ön élt, a Lehel utca 26. szám alatt. 1926-tól a [[Kassák Lajos]] szerkesztésében megjelenő, kérészéletű ''[[Dokumentum (folyóirat)|Dokumentum]],'' 1928-tól 1929-ig az ugyancsak Kassák nevéhez kötődő ''[[Munka (folyóirat)|Munka]]'' című avantgárd folyóirat munkatársa lett, emellett publikált a ''[[Magyar Írás]]''ban is. A nyugatosok közül elsőként [[Füst Milán]] figyelt fel a fiatal költő verseire. Közbenjárására 1927. november 16-án jelent meg Illyés első ismertetése [[Georges Duhamel]] [[oroszország]]i útirajzáról a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''ban, s 1928-tól már kritikáit és verseit is rendszeresen lehozta az [[Osvát Ernő]] szerkesztette folyóirat. Ugyancsak a ''Nyugat'' kiadásában jelent meg első verseskötete 1928-ban, a ''Nehéz föld,'' s csakhamar a fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye ezt követően a ''Nyugat'' lett.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|75., 77., 80. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
1928-tól szoros barátságban volt [[József Attila|József Attilával]], az 1930-as évek elejétől nemzedéke több jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: [[Erdélyi József]]fel, [[Kodolányi János]]sal, [[Szabó Lőrinc]]cel, [[Németh László (író)|Németh Lászlóval]] és [[Gelléri Andor Endre|Gelléri Andor Endrével]]. A hazai irodalmi körök Illyés iránti megbecsülését jelzi, hogy négy ízben, 1931-ben, 1933-ban, 1934-ben és 1936-ban is neki ítélték a [[Baumgarten-díj]]at,. ugyanakkorUgyanakkor korábbi kassákista költőtársai és az erdélyi ''[[Korunk]]'' körének tagjai 1931-ben vehemensen támadták líráját és személyét egyaránt, nyugatos szerepvállalását elvtelen „kispolgári eltévelyedésnek” értékelték. Több nemzedéktársával együtt az 1930-as évek közepén csatlakozott a [[népi írók]] falukutató mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közösen gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a ''[[Tanú]]'' című lap, egy évvel később pedig ''Debreceni káté'' címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak, így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a [[Zilahy Lajos]] nevével fémjelzett [[Új Szellemi Front]] irodalmi programjáról, a magyarság alacsony népszaporulatáról és az [[egykézés]]ről folytatott polémiáknak. 1932-ben kötött barátságot [[Fülep Lajos]] művészetfilozófussal, a baranyai [[Zengővárkony]] református lelkészével, s e barátság, a gyakori zengővárkonyi látogatások és országjárásai hatására egyre növekvő aggodalommal fordult a fogyatkozó vidéki magyarság sorskérdései felé. 1934-ben [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajossal]] együtt hosszabb utazást tett a [[Szovjetunió]]ban, egyszersmind meghívottként részt vett a szovjet írók első kongresszusán., Nyugatosahol irodalmárkénttalálkozott az[[André 1930Malraux]]-asval évek közepén csatlakozott aés [[népiKun írókBéla|Kun Bélával]] mozgalmához(élményeit, smegfigyeléseit annakkésőbb egyikkönyv vezetőalakban alakjais lettkiadta). Ugyancsak 1934-től a [[Fülep Lajos]] és [[Gulyás Pál]] szerkesztette ''[[Válasz]]'' munkatársa islett volt,annak 19371938-tőlas pedigmegszűnéséig, aitt ''Nyugat''jelentek társszerkesztőjekéntmeg tevékenykedettolyan [[Babitsjelentős Mihály]] mellett. Babits halálát követőenművei, 1941-től 1944-igmint a ''NyugatPuszták népe'' örökébecímű lépőszociográfiája (folytatásokban), illetve az ''[[MagyarOzorai Csillag]]példa'' szerkesztőjecímű voltkölteménye.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|92–9392–96., 101–104., 107–110., 116–118. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Az 1930-as években – gyakran kockázatoskockázatokkal járó – közéleti feladatokat is elvállaltvállalt, s bár pártok tagja nem volt, aza emepolitikai lépésekhez vezető döntéseit elősorban baloldali érzelmei határozták meg. A kommunista [[Sallai Imre]] és [[Fürst Sándor]] statáriális tárgyalásakor a [[halálbüntetés]] eltörléséért indított mozgalom [[József Attila]] által megfogalmazott röpiratainak korrektora és aláírója volt, amiért perbe fogták. A hatóságok később is zaklatták, nemegyszer rövid időre le is tartóztatták. 1937-ben1936 őszén részvételével megalakult a [[Márciusi Front]], egyikamelynek alapítója1937. voltmárcius 15-én megfogalmazott – [[Erdei Ferenc]], s[[Féja résztGéza]], vett[[Kovács aImre]], programpontok[[Veres Péter]] és Illyés által aláírt – kiáltványában az ország demokratikus átalakítását, az alapvető emberi és demokratikus jogok biztosítását tűzték ki megszövegezésébencélul. EzértA Márciusi Front szervezésében vállalt szerepéért több társával – köztük [[Sárközi György (költő)|Sárközi Györggyel]] – együtt a budapesti törvényszék 1938-ban per alá fogta, és „a magyar állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség” vádjával egy hónapi fogházra, valamint egyévi hivatalvesztésre ítélte.{{refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|94., 111–113. |ÚMÉL. 2002|457.}}
Írói pályájával párhuzamosan 1927-től<!--ÚMÉL.: 1928-tól--> 1936-ig a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnokaként kereste meg kenyerét, 1937-től<!--ÚMÉL.: 1938-tól--> 1948-ig pedig a [[Magyar Nemzeti Bank]] sajtóreferense volt.{{refhely|ÚMIL. 2000|939. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Írói pályájával párhuzamosan 1927-től<!--ÚMÉL.: 1928-tól--> 1936-ig a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnokaként kereste meg kenyerét, 1937-től<!--ÚMÉL.: 1938-tól--> 1948-ig pedig a [[Magyar Nemzeti Bank]] sajtóreferense volt. Mindeközben magánélete is változatosan alakult. 1931-ben<!--május 1-jén--> feleségül vette Juvancz Irma gyógytornászt (Mucát), ám 1938-ban elváltak útjaik<!--(2 P.44192/1938 sz. budapesti kir. tszéki ítélet)-->, és 1939-ben házasságot kötött [[Kozmutza Flóra|Kozmutza Flórával]].{{refhely|ÚMIL. 2000|939. |ÚMÉL. 2002|457.}}
Az 1930-as években – gyakran kockázatos – közéleti feladatokat is elvállalt, s bár pártok tagja nem volt, az eme lépésekhez vezető döntéseit elősorban baloldali érzelmei határozták meg. A kommunista [[Sallai Imre]] és [[Fürst Sándor]] statáriális tárgyalásakor a [[halálbüntetés]] eltörléséért indított mozgalom [[József Attila]] által megfogalmazott röpiratainak korrektora és aláírója volt, amiért perbe fogták. A hatóságok később is zaklatták, nemegyszer rövid időre le is tartóztatták. 1937-ben a [[Márciusi Front]] egyik alapítója volt, s részt vett a programpontok megszövegezésében. Ezért több társával együtt a budapesti törvényszék per alá fogta, és egy hónapi fogházra, valamint egyévi hivatalvesztésre ítélte.{{refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|94. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Az 1930-as évek végére a [[népi írók|népi írói mozgalom]] polarizálódott, fő megszólalási fórumai (például a ''Válasz'') megszűntek, a Márciusi Frontot feloszlatták, és felszínre kerültek a mozgalom tagjai közötti ellentétek is. Maga Illyés a legendás 1943-as [[szárszói találozók|szárszói találkozón]] már részt sem vett, noha eszméltető és gondolkodásra serkentő kapcsolatát nem veszítette el írótársaival. 1937-től a ''Nyugat'' társszerkesztőjeként tevékenykedett [[Babits Mihály]] mellett, Sárközi György szociográfiai mozgalma mellé állva gyakran járta az országot, baráti kapcsolata Németh Lászlóval elmélyült (1942 nyarán gyalogszerrel bejárták Illyés gyermekkorának tolnai helyszíneit). Babits halálát követően, 1941-től 1944-ig a ''Nyugat'' örökébe lépő ''[[Magyar Csillag]]'' szerkesztője volt.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|112–115. |ÚMÉL. 2002|457.}}
<!--1928-tól szoros barátságban volt József Attilával.{{refhely|MIL. 1963|497. |Tüskés 2002|94–96.}}
 
<!--[[1937]]-től a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' társszerkesztője; [[1944]]-ig a [[Magyar Nemzeti Bank|Nemzeti Bank]] sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben. -->
Mindeközben magánélete is változatosan alakult. 1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát (Mucát), ám 1938-ban szétváltak útjaik. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát.{{refhely|ÚMIL. 2000|939. |ÚMÉL. 2002|457.}}
-->
Barátságot kötött [[József Attila|József Attilával]], [[Németh László (író)|Németh Lászlóval]], [[Szabó Lőrinc]]cel, [[Erdélyi József]]fel. [[1931]]. [[május 1.|május 1-jén]] Budapesten feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt, Juvancz Irenius Kornél és Révész Irma lányát. <!--[[1934]]-[[1938]]-ig a ''[[Válasz]]'' munkatársa, [[1937]]. [[március 15.|március 15-én]] egyik alapítója a ''[[Márciusi Front]]''-nak, részt vett a Front szervezésében. [[1937]]-től a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' társszerkesztője; [[1944]]-ig a [[Magyar Nemzeti Bank|Nemzeti Bank]] sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben. --> Elvált Juvancz Irmától (2 P.44192/1938 sz. budapesti kir. tszéki ítélet). [[1939]]-ben feleségül vette [[Kozmutza Flóra|Kozmutza Flórát]], akitől Mária nevű lánya született.
 
=== 1945 után ===
 
Költői útkeresésének egyik sajátos példája a [[Fazekas Mihály]]ig, [[Petőfi Sándor]]ig és [[Arany János]]ig visszanyúló [[elbeszélő költemény|költői elbeszélés]] hagyományainak felújítása az erőteljes zenei hatású, szenvedélyes lendületű ''Hősökről beszélek'' trilógiájának megírásával. A paraszttriptichon hősei két nagyapja és az őt írás-olvasásra tanító öregbéres, s művében a kétkezi munkából élő, hitükben és emberségükben meggyalázott emberekért emelt szót.{{refhely|Tüskés 2002|96–98.}}
 
=== Prózája ===
Illyés [[próza]]írói hangja viszonylag későn, harmincéves kora körül bontakozott ki. Ekkor született meg a [[szovjetunió]]beli élményeit feldolgozó ''Oroszország'' című útirajza (1934), a [[népi írók]] 1930-as évekbeli [[falukutatás|falukutató mozgalmának]] ihlető hatására – prózaírói pályájának méltó nyitányaként – írt ''Puszták népe'' című [[szociográfia|szociográfiája]] (1936), valamint a nagy előd pályaképét és életművét számba vevő [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-monográfiája (1936).
 
Maga Illyés is a puszták népének fia volt, s régi vágyát váltotta valóra a szűkebb szülőföld társadalmi valóságának feltérképezésével. A [[próza]]- és az [[esszé]]irodalom műnemi sajátosságait ötvöző, húsz tematikus fejezetre (ünnepek, nevelés, erkölcs stb.) tagolt ''Puszták népé''ben személyes önéletrajzi mozzanatok, költői képzeletű emlékfoszlányok és adomák mellett tárgyilagosan elemző társadalomrajzát adta a [[mezőföld]]i parasztság múltjának és jelenének, s nem kerülte el a társadalmi látlelet és a jobb világba vezető út megrajzolásának felelősségét sem. Azonban ezt sem egyoldalúan tette: a dunántúli puszták népének anyagi-lelki nyomorúságát, az emberek elidegenedését és durvaságát ugyan komor színekkel festette meg, de nem feledkezett meg a szegénység árnyékában megbúvó fészekmeleg, az emberség ábrázolásáról sem. Nyelvezete nem száraz, hanem szépírói, az egymásra torlódó jelzők és körmondatok már-már költői ritmust kölcsönöznek a műnek. A ''Puszták népe'' megjelenését óriási kritikai visszhang és siker kísérte, a méltatók sorában találni [[Babits Mihály]], [[Cs. Szabó László]], [[Németh László (író)|Németh László]], [[Veres Péter]], [[Bálint György (író)|Bálint György]], [[Németh Andor]] és [[Komlós Aladár]] nevét. Illyés egyetlen hang, a parasztsorsokat feltáró nagy úttörő, [[Móricz Zsigmond]] hangjának elmaradását fájlalta ugyan, de művének irodalmi sikere megkérdőjelezhetetlen volt. A megjelenése óta eltelt évtizedekben a könyv több tucat magyar nyelvű kiadást ért meg, emellett lefordították francia, orosz, angol, német, román, szlovák, szerb és japán nyelvre is.{{refhely|Tüskés 2002|118–122.}}
 
=== Művei ===
* A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje ([[1982]])
* A [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja [[1945]]-[[1949]], [[1989]]-ben visszaállították MTA tagságát.
*A pécsi Janus Pannonius Társaság tagja (1932){{refhely|Tüskés 2002|103.}}
 
== Emlékezete és megítélése ==
Illyés Gyula a 20. századi magyar irodalom egyik legellentmondásosabban megítélt alakja. Életében egyes körök gyakran bélyegezték meg nemzeti, sőt nacionalista irodalmárként, amiért az 1930-as években a magyarság, a vidéki parasztság sorskérdéseinek forradalmi hevületű szószólójává, a [[népi írók]] mozgalmának aktív részesévé vált. A fajvédő eszméktől távol tartva magát állt ki a fogyatkozó és nyomorban élő magyarok tömegeiért, a társadalmi igazságtalanságok felszámolásáért. Erőteljes kritikával illette az ország társadalmi berendezkedését és németbarát politikáját, s ezekkel szemben a dunai kis népek összefogását hirdette. Ugyanezek az eszmék, az elnyomottak iránti vonzódása, a gondolataira rezonáló szociáldemokrata és munkásmozgalom iránti szimpátiája szolgáltak táptalajul azon – másik oldalról érkező – kritikáknak, amelyek baloldaliságát rótták fel neki.{{Refhely|Tüskés 2002|104–106., 115–116.}}
 
== Jegyzetek ==