„Illyés Gyula” változatai közötti eltérés

Fogalmazások
(Bővítés (még mindig 1930-as évek))
(Fogalmazások)
 
=== Útja az irodalmi Parnasszusra (1926–1944) ===
1926-ban amnesztiát kapott, és még ugyanazon év nyarán hazatért Magyarországra. Előbb rövid ideig Tolna megyében tartózkodott, majd Budapestre költözött, ahol ismét [[Angyalföld]]ön élt, a Lehel utca 26. szám alatt. 1926-tól a [[Kassák Lajos]] szerkesztésében megjelenő, kérészéletű ''[[Dokumentum (folyóirat)|Dokumentum]],'' 1928-tól 1929-ig az ugyancsak Kassák nevéhez kötődő ''[[Munka (folyóirat)|Munka]]'' című avantgárd folyóirat munkatársa lett, emellett publikált a ''[[Magyar Írás]]''ban is. A nyugatosok közül elsőként [[Füst Milán]] figyelt fel a fiatal költő verseire. Közbenjárására 1927. november 16-án jelent meg Illyés első ismertetése [[Georges Duhamel]] [[oroszország]]i útirajzárólírása a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''ban, [[Georges Duhamel]] [[oroszország]]i útirajzának ismertetése, s 1928-tól már kritikáit és verseit is rendszeresen lehozta az [[Osvát Ernő]] szerkesztette folyóirat. Ugyancsak a ''Nyugat'' kiadásában jelent meg első verseskötete 1928-ban, a ''Nehéz föld,'' s csakhamar a fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye az ezt követőenkövető másfél évtizedben a ''Nyugat'' lett.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|75., 77., 80. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
1928-tól szoros barátságban volt [[József Attila|József Attilával]], az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: [[Erdélyi József]]fel, [[Kodolányi János]]sal, [[Szabó Lőrinc]]cel, [[Németh László (író)|Németh Lászlóval]] és [[Gelléri Andor Endre|Gelléri Andor Endrével]]. A hazai irodalmi körök Illyés iránti megbecsülését jelzi, hogy négy ízben, 1931-ben, 1933-ban, 1934-ben és 1936-ban is nekiodaítélték ítéltékneki a [[Baumgarten-díj]]at. Ugyanakkor korábbi kassákista költőtársai és az erdélyi ''[[Korunk]]'' körének tagjai 1931-ben vehemensen támadták líráját és személyét egyaránt, nyugatos szerepvállalását elvtelen „kispolgári eltévelyedésnek” értékelték. Több nemzedéktársával együtt az 1930-as évek közepén csatlakozott a [[népi írók]] falukutató mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közösen gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a ''[[Tanú]]'' című lap, egy évvel később pedig ''Debreceni káté'' címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak, így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a [[Zilahy Lajos]] nevével fémjelzett [[Új Szellemi Front]] irodalmi programjáról, a magyarság alacsony népszaporulatáról és az [[egykézés]]ről folytatott polémiáknak. 1932-ben kötött barátságot [[Fülep Lajos]] művészetfilozófussal, a baranyai [[Zengővárkony]] református lelkészével, s e barátság, a gyakori zengővárkonyi látogatások és országjárásai hatására egyre növekvő aggodalommal fordult a fogyatkozó vidéki magyarság sorskérdései felé. 1934-ben [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajossal]] együtt hosszabb utazást tett a [[Szovjetunió]]ban, egyszersmind meghívottként részt vett a szovjet írók első kongresszusán, ahol találkozott [[André Malraux]]-val és [[Kun Béla|Kun Bélával]] is (élményeit, megfigyeléseit később könyv alakban is kiadta). Ugyancsak 1934-től a [[Fülep Lajos]] és [[Gulyás Pál]] szerkesztette ''[[Válasz]]'' munkatársa lett annak 1938-as megszűnéséig, itt jelentek meg olyan jelentős művei, mint a ''Puszták népe'' című szociográfiája (folytatásokban), illetve az ''Ozorai példa'' című költeménye.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|92–96., 101–104., 107–110., 116–118. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Az 1930-as években – gyakran kockázatokkal járó – közéleti feladatokat is vállalt, s bár pártok tagja nem volt, a politikai lépésekhez vezető döntéseit elősorban baloldali érzelmei határozták meg. A kommunista [[Sallai Imre]] és [[Fürst Sándor]] statáriális tárgyalásakor a [[halálbüntetés]] eltörléséért indított mozgalom [[József Attila]] által megfogalmazott röpiratainak korrektora és aláírója volt, amiért perbe fogták. A hatóságok később is zaklatták, nemegyszer rövid időre le is tartóztatták. 1936 őszén részvételével megalakult a [[Márciusi Front]], amelynek 1937. március 15-én megfogalmazott – [[Erdei Ferenc]], [[Féja Géza]], [[Kovács Imre (politikus)|Kovács Imre]], [[Veres Péter]] és Illyés által aláírt – kiáltványában az ország demokratikus átalakítását, az alapvető emberi és demokratikus jogok biztosítását tűzték ki célul. A Márciusi Front szervezésében vállalt szerepéért több társával – köztük [[Sárközi György (költő)|Sárközi Györggyel]] – együtt a budapesti törvényszék 1938-ban per alá fogta, és „a magyar állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség” vádjával egy hónapi fogházra, valamint egyévi hivatalvesztésre ítélte.{{refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|94., 111–113. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Írói pályájával párhuzamosan 1927-től<!--ÚMÉL.: 1928-tól--> 1936-ig a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnokaként kereste meg kenyerét, 1937-től<!--ÚMÉL.: 1938-tól--> 1948-ig pedig a [[Magyar Nemzeti Bank]] sajtóreferense volt. Mindeközben magánélete is változatosan alakult. 1931-ben<!--május 1-jén--> feleségül vette Juvancz Irma gyógytornászt (Mucát), ám 1938-ban elváltak útjaik<!--(2 P.44192/1938 sz. budapesti kir. tszéki ítélet)-->, és 1939-ben házasságot kötött [[Kozmutza Flóra|Kozmutza Flórával]].{{refhely|ÚMIL. 2000|939. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
Az 1930-as évek végére a [[népi írók|népi írói mozgalom]] polarizálódott, fő megszólalási fórumai (például a ''Válasz'') megszűntek, a Márciusi FrontotFront feloszlattákfeloszlott, és felszínre kerültek a mozgalom tagjai közötti ellentétek is. Maga Illyés a legendás 1943-as [[szárszói találozók|szárszói találkozón]] már részt sem vett, noha eszméltető és gondolkodásra serkentő kapcsolatát nem veszítette el írótársaival. 1937-től a ''Nyugat'' társszerkesztőjeként tevékenykedett [[Babits Mihály]] mellett, Sárközi György szociográfiai mozgalma mellé állva gyakran járta az országot, baráti kapcsolata Németh Lászlóval elmélyült (1942 nyarán gyalogszerrel bejárták Illyés gyermekkorának tolnai helyszíneit). Babits halálát követően, 1941-től 1944-ig a ''Nyugat'' örökébe lépő ''[[Magyar Csillag]]'' szerkesztője volt.{{Refhely|MIL. 1963|497. |ÚMIL. 2000|939. |Tüskés 2002|112–115. |ÚMÉL. 2002|457.}}
 
<!--[[1937]]-től a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' társszerkesztője; [[1944]]-ig a [[Magyar Nemzeti Bank|Nemzeti Bank]] sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben. -->