„Tallinn óvárosa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
Az alsóváros figyelemre méltó módon megőrizte 13. – 14. századi jellegét, szűk utcáival és polgárházaival, illetve középületeivel. A középkori [[városháza (Tallinn)|városháza]] (1371-1404) ma a városi múzeumnak ad otthont. A Városháza terét rendkívül jó állapotban fennmaradt emeletes polgárházak veszik körül. Hajdan az alsó szintek lakásként, a felsők pedig raktárként szolgáltak. Kiemelkedik közülük a ''[[Nagy Céh-ház]]'' (1410), az északi gótika mintapéldája, gazdagon díszített oszlopaival. Ugyanebben az utcában fontos épület a [[Feketefejűek háza]], amely 1597-1600 között holland [[manierista]] stílusban épült újjá, illetve a [[Szent Olaf-céh háza]].
A falakon belül több középkori templom maradt fenn. A felújított [[Szent Miklós-templom (Tallinn)|Szent Miklós-templom]] ''(Niguliste)'' és [[Szent Olaf-templom (Tallinn)|Szent Olaf-templom]] ''(Oleviste)'' precíz mértani formája a tallinni iskola remeke. A középkor egy részében az Oleviste tornya volt a legmagasabb épületek egyike Európában. A [[Szentlélek-templom (Tallinn)|Szentlélek-templom]] a város nem német lakóit szolgálta. A városközponttól valamivel távolabb található a [[
A város nyolc kapujából, tizenegy tornyából és 27 bástyájából 26 építmény maradt meg, és a 2,35 kilométer hosszú, 15 méter magas várfalakból 80% épségben fennmaradt. Legnevezetesebbek a két 16. századi tüzérségi torony, a ''[[Kiek in de Kök]]'' és a tengerészeti múzeumként működő ''[[Tengerészeti Múzeum (Tallinn)|Kövér Margó]]''.
| |||