„Vízöntő csillagkép” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
McCo (vitalap | szerkesztései) |
McCo (vitalap | szerkesztései) →Története, mitológia: bővítés másik görög mitológiai történet |
||
35. sor:
Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt, és olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte [[Hermész]]t, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vízen. Hermész egy aranytőkét is ajándékozott a trójai királynak. A lovakat [[Héraklész]] nyerte el Trósz királytól, amikor megszabadította a várost a [[Poszeidón]] által küldött tengeri szörnytől. Így Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, akinek szeretője maradt. Ezt hamarosan sértésnek vette [[Héra]], így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a [[csillag]]ok közé emelte.
Egy másik görög mitológia történet szerint<ref>Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest 1997, Természetkalauz sorozat, ISBN 963 548 427 5</ref> a Vízöntő Deukalionnal, Prométheusz és Klümené fiával azonos. Ő egy kilencnapos vízözön idején hajózott az óceánon és végül a Parnasszoszon kötött ki. Ott lett az új emberei nemzedék ősatyja. A Nap akkor haladt keresztül ezen a csillagképen, amikor a Földközi-tenger keleti részén és Közel-Keleten az esős évszak volt az uralkodó.
Babilóniában, a Kr.e. 2. évezredben túlcsorduló edénynek látták a kancsót, magát a Vízöntőt pedig a (januárnak-februárnak megfelelő) 11. hónapjukkal hozták összefüggésbe, amelyet "égszakadásnak" neveztek.
| |||