„Lubin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
[[Kép:Lubin-solid3.JPG|thumb|Az 1982. évi lubini áldozatok emlékműve]]
A mai város területén belül és legközelebbi szomszédságában több bronzkorszakból (3.-4. század) illetve a korai vaskorszakból származó hamvasztásos sírt találtak. Ezek a [[lausitzi kultúra]] maradványai, mely i.e. 1000- i.e. 400-ig virágzott a mai Lengyelország területén. A legrégebbi lelet azonban egy neolit sír nem messze a Ścinawa felé vezető út mellett i.e.4000-ből.<ref>http://www.lubin.pl/strona,7.html</ref>.
Az első település a mai Lubin területén fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénel alakult ki. Ilyen útvonal volt a [[Magdeburg]]ból [[Wrocław]]on keresztül vezető út [[Kijev]]be és a délről [[Nagy-Lengyelország]]on keresztül vezető út a [[Balti-tenger]]ig. A város fontos pihenőhely volt az árukkal vándorló kereskedők számára és egyben piacot is találtak itt áruik értékesítésére. Nem tudni pontosan melyik szláv törzs fennhatósága alá tartozott az első település.
<!--▼
Lubint először a 12. század második felében említik. A valószínűleg 1155-ben kiadott pápai bulla megemlíti Lublint is 13 [[szilézia]]i várispánság között, és 1178 körül [[Magas Boleszláv]] fejedelem az Ó-Lubin területén elterülő települést lengyel mintájú városi rangra emelte. Az új várost, mely a várispánság (a mai Wrocławi park helyén) és Ó-Lubin között feküdt, [[Sziléziai Hedvig]] és [[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakállas Henrik]] alapította 1205. körül. 1288. körül ezeknek a településeknek Przemko [[ścinawa]]i fejedelem magdeburgi városi jogokat adott. Hedvig fa templomot építtet.<ref>http://www.lubin.pl/strona,6.html</ref>
1329-ben János ścinawai fejedelem hűbéri esküt tesz [[I. János cseh király|Luxemburgi János]] cseh herceg előtt, ettől kezdve Lubin is cseh fennhatóság alá kerül Szilézia egy részével. 1340-1349 között a várost fallal veszik körül és megerősített vár is épül.
1526-ban [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] elnyeri a magyar és a cseh trónt és így Lubin osztrák uralom alá kerül. A harmincéves háború alatt 4000 polgár hal meg pestisben, 1631-ben svéd támadás éri a várost.
1741-ben a poroszok foglalják el a várost. A napoleoni háborúk alatt a császár kétszer is megfordult Lubinban.
1843-ban jelent meg az első helyi újság, 1869-ben pedig megnyílt a Lubin-[[Legnica]] vasútvonal.
1945-ben a várost Lengyelországhoz csatolták. Korábbi lakosságát áttelepítették Németországba<ref>{{cytuj książkę | autor = S. Tokarczuk | tytuł = Lubin. Dzieje Miasta | miejsce = Wrocław | rok = 2003 | isbn = 83-7384-012-5| rozdział =}}</ref>. 1957-ben hatalmas rézérc telepeket találtak a geológusok Lubin közelében. 1959-ben nehézipari minisztériumi rendelet alapította meg a KGHM Lengyel rézkombinátot, melynek feladata a réz bányászata, kohósítása és feldolgozása volt és ez ma is.
1982-ben a lengyel rendőrség (MO) és a motorizált rendőrség (ZOMO) egységei vérbe fojtották a hadiállapot ellen tiltakozó demonstrációt. Éles lövések megöltek három embert és néhányszor tíz sebesülést okoztak.<ref>[http://www.lubin82.pl/index.html Zbrodnia Lubińska z 31 sierpnia 1982]</ref>. A tüntetés tizedik évfordulóján a városközpontban, ahol az áldozatok elestek, emlékművet leplezték le.
== Műemlékek ==
[[Kép:Lubin-zabytki.jpg|thumb|A várképolna és az NSPJ templom kivilágítása]]
▲<!--
* [[Mury miejskie w Lubinie|Mury miejskie]]
* [[Baszta Głogowska w Lubinie|Baszta Głogowska]]
|