„Győr története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
47. sor:
==
[[Fájl:Gyor Apatur-haz.jpg|250px|bélyegkép|Az Apátúr-ház ([[Xántus János Múzeum]])]]
72. sor:
==20. század==
A 20. század elején tovább folyik Győr kiegyezés után megkezdődött nagy léptékű fejlődése. A város több pontján nagyvárosi bérházak épülnek, 1905-ben a várossal teljesen egybeépült és azzal együtt élő [[Révfalu (Győr)|Révfalu]] és [[Sziget (Győr)|Sziget]] ismét Győr város közigazgatási részévé vált. Ezt a fejlődést akasztja meg az első világháború, a háború során Győrött jön létre az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb hadiüzeme, az Ágyúgyár, mely termékeinek vízi úton történő elszállítására megépíti az [[Iparcsatorna (Győr)|Iparcsatornát]], a munkások számára kiépül a munkáskolónia, [[Gyárváros (Győr)|Gyárváros ]] mai központi része, mely a [[szecesszió]] kiemelkedő városépítészeti alkotása.
Az [[első világháború]], a román megszállás, és a várost igen súlyosan érintő [[spanyolnátha]] járvány után lassan kezd újraindulni az élet Győrött. A város két világháború közti, és tulajdonképp az azt követő néhány évtized fejlődése nagyon egyoldalú, a város nagyipari jellege erősödik. Az alig hogy talpra állt gazdaságot az [[1929-es nagy gazdasági világválság|1929-es világválság]] újra padlóra küldi, de az 1930-as évek végén újra erőre kap elsősorban a háborúra való előkészületek miatt. [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök épp Győrött hirdette meg hadiipar-fejlesztési programját.
A [[második világháború]] jelentős emberveszteséget, és súlyos károkat okoz Győrött. A város mintegy 5000 zsidó lakosának zöme a [[holokauszt]] áldozata lett. Győr, mint Magyarország Budapest utáni legfőbb ipari központja, és a nyugat felé irányuló közlekedés centruma, egyik elsődleges célpontja az angolszász légitámadásoknak, mely elsősorban az ipari és vasúti létesítményekre mértek totális katasztrófát, de a többi épület is súlyos károkat szenvedett. A visszavonuló németek pedig a város hídjait is felrobbantották.
A második világháborút követően kiadták a jelszót: „Győr, a romváros élni akar”. Nekifogtak a romok eltakarításhoz, új lakóépületek emeléséhez, a gyárak, és az épületek helyreállításhoz. A műemlékileg kiemelkedően fontos történelmi városban szinte minden épületet helyreállítottak, a Belváros déli felén azonban, sok még megmenthető építészetileg értékes épület került bontásra. Az [[1956-os forradalom]]ban Győr igen komoly szerepet játszott, itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.
A város fejlődése főleg a hatvanas évektől vett nagyobb lendületet, a korábbi kisebb léptékű lakótelep-építkezések egyre nagyobb lendületet kaptak, és megindult az ipari technológiával épült lakóházak építése, az ehhez szükséges elemeket a Házgyár gyártotta. Előbb [[Ady-város|Adyváros]], majd a József Attila lakótelep, végül két ütemben [[Marcalváros]] épült ki. 1971-ben Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván egykori községeket Győrhöz csatolták, a város [[Megyei jogú város (tanácsrendszer)|megyei városi]] rangot kapott. A Belváros déli felén folytatták a századfordulón megkezdett új nagyvárosi városközpont kiépítését, részben a lebombázott épületek, részben főképp a kisvárosiasabb házak lebontásával felszabadult területen emelt új középületek, bérházak, áruházak és az [[Győri Nemzeti Színház|új színház]] építésével, sajnos az új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használ a városképnek. A történelmi városmagot az országban az elsők közt műemléki jelentőségű területté nyilvánították, de az 1960 és 1970-es években kevés figyelem irányult erre a területre . Az 1980-as évek elején megindult a történelmi városmag műemlékei megkutatásokkal megelőzött tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképp Győr 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem [[Europa Nostra-díj|Európa Nostra díját]].
A rendszerváltás Győrött nem okozott olyan súlyos válságot, mint az ország legtöbb részén, több régi vállalat meg tudta őrizni hosszabb-rövidebb ideig még a működőképességét, ezzel együtt több új cég települt a városba, melyek közül a németországi [[Audi Hungaria Motor Kft.|Audi autógyár]] a legjelentősebb, Győrött készült el az ország első és mindmáig legnagyobb ipari parkja, mely a kisebb vállalatok letelepedéséhez is szolgált. A város kulturális élete a rendszerváltást követően robbanásszerű fejlődésen ment át, [[egyetem]]i várossá vált, [[Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok listája|múzeumi gyűjteményeinek]] száma is jelentősen megnövekedett.
[[Kategória:Győr történelme]]
| |||