„Győr története” változatai közötti eltérés

A város fejlődése főleg a hatvanas évektől vett nagyobb lendületet, a korábbi kisebb léptékű lakótelep-építkezések egyre nagyobb lendületet kaptak, és megindult az ipari technológiával épült lakóházak építése, az ehhez szükséges elemeket a Házgyár gyártotta. Előbb [[Ady-város|Adyváros]], majd a József Attila lakótelep, végül két ütemben [[Marcalváros]] épült ki. 1971-ben Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván egykori községeket Győrhöz csatolták, a város [[Megyei jogú város (tanácsrendszer)|megyei városi]] rangot kapott. A Belváros déli felén folytatták a századfordulón megkezdett új nagyvárosi városközpont kiépítését, részben a lebombázott épületek, részben főképp a kisvárosiasabb házak lebontásával felszabadult területen emelt új középületek, bérházak, áruházak és az [[Győri Nemzeti Színház|új színház]] építésével, sajnos az új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használ a városképnek. A történelmi városmagot az országban az elsők közt műemléki jelentőségű területté nyilvánították, de az 1960 és 1970-es években kevés figyelem irányult erre a területre . Az 1980-as évek elején megindult a történelmi városmag műemlékei megkutatásokkal megelőzött tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképp Győr 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem [[Europa Nostra-díj|Európa Nostra díját]].