„Győr története” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
82. sor:
A második világháborút követően kiadták a jelszót: „Győr, a romváros élni akar”. Nekifogtak a romok eltakarításhoz, új lakóépületek emeléséhez, a gyárak, és az épületek helyreállításhoz. A műemlékileg kiemelkedően fontos történelmi városban szinte minden épületet helyreállítottak, a Belváros déli felén azonban, sok még megmenthető építészetileg értékes épület került bontásra. Az [[1956-os forradalom]]ban Győr igen komoly szerepet játszott, itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.
A város fejlődése főleg a hatvanas évektől vett nagyobb lendületet, a korábbi kisebb léptékű lakótelep-építkezések egyre nagyobb lendületet kaptak, és megindult az ipari technológiával épült lakóházak építése, az ehhez szükséges elemeket a Házgyár gyártotta. Előbb [[Ady-város|Adyváros]], majd a József Attila lakótelep, végül két ütemben [[Marcalváros]] épült ki. 1971-ben Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván egykori községeket Győrhöz csatolták, a város [[Megyei
A rendszerváltás Győrött nem okozott olyan súlyos válságot, mint az ország legtöbb részén, több régi vállalat hosszabb-rövidebb ideig még meg tudta őrizni a működőképességét, ezzel együtt több új cég települt a városba, melyek közül a németországi [[Audi Hungaria Motor Kft.|Audi autógyár]] a legjelentősebb, Győrött készült el az ország első és mindmáig legnagyobb ipari parkja, mely a kisebb vállalatok letelepedéséhez is szolgált. A város kulturális élete a rendszerváltást követően robbanásszerű fejlődésen ment át, [[egyetem]]i várossá vált, [[Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok listája|múzeumi gyűjteményeinek]] száma is jelentősen megnövekedett.
|