„Győr története” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Balint86 (vitalap | szerkesztései)
Balint86 (vitalap | szerkesztései)
37. sor:
A 13. században számos egyházi építkezés zajlott a városban. A középkori városmag (a mai Óváros) határain kívül szerzetesrendek telepedtek le, előbb a [[domonkosok]], akik itt alapították első magyarországi kolostorukat, majd a középkor másik legfőbb városi szerzetesrendje, a [[ferencesek]] is letelepedtek a városban, jelentős épületegyütteseik a török időkben teljesen elpusztultak. A mai [[Nádorváros]] területén is több kisebb települési mag jött létre ebben az időben, ezek szintén templomok így a szent Adalberti prépostság, a [[johanniták]], vagy a Benedek-rendiek kolostora köré szerveződtek, ezek az épületek a domonkos és ferences kolostorhoz hasonló sorsra jutottak.
 
Az [[Anjouk]] idején a [[BécsetBécs]]et kikerülő kereskedelmi utak kialakítását célzó gazdaságpolitika, melyek eredményeképp [[Sopron]] és [[Pozsony]] is árumegállító jogot kapott, a város kizárólagos kereskedelmi központ szerepét megszüntette. Mindamellett a már korábban megerősödött kereskedőréteg a változó körülmények között is jól megtalálta számításait, így a város fejlődése továbbra is jelentős maradt. A 14. században kialakul a [[Püspökvár]] jelenlegi földszinti része, megépül a kapualj az itteni [[gótikus]] ülőfülke-sorral. A 15. század legelején Hédervári János püspök a [[Győri bazilika|székesegyház]] déli oldalához építi a ma róla elnevezett gótikus kápolnát, mely a város egyik legjelentősebb máig fennmaradt középkori emlékének számít.
 
A város fejlődése a 15. század elején szenvedett jelentős törést, amikor 1403-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] hívei több más várral együtt Győrt is elfoglalták, ennek hatására az 1405-ös országgyűlésen Győr kiváltságait nem sokba vették, nem sorolták a [[tárnoki város]]ok közé, amely révén a rivális [[Sopron]] és [[Pozsony]] mögé a második vonalba került vissza Győr. [[Nagy Lajos]] király özvegye, Erzsébet királyné fiával többször is Győrött keresett menedéket, a várat is megerősítette. Ekkora tehető Győr régi várának az utolsó megerősítése, ma ezek a várfalak maradtak ránk a Káptalandomb déli és keleti szegélyén a házak udvarában, ezeket láthatjuk a két Lépcső közben is. Erzsébet királyné [[III. Frigyes]], [[Német-római császár|német-római császártól]] és a győri vár zsoldos kapitányától jelentős kölcsönt vett fel, amit halála után nem tudott visszafizetni, így a várőrség és kapitánya III. Frigyes kezére játszotta Győrt, a várost végül a győri püspök és káptalan vásárolta vissza, így a város polgárai ismét hűbéreseikké váltak. Ekkor szívós harcot kezdtek Győr kereskedői és iparosai, hogy a hűbéressé süllyedt város régi szabadságát visszaszerezzék, ez a harc csak háromszáz évvel később vezetett győzelemre.
43. sor:
1455-ben [[Hunyadi János]] vezetésével a győri ferences kolostorban tartottak országgyűlést, itt szavazták meg Kapisztrán János buzdító szavaira a török ellen felállítandó sereget, amelynek révén a jövő évben sikerült [[Nándorfehérvári diadal|Nándorfehérvárnál]] megállítani a hódítókat, és ezzel egy időre elodázni az ország feje felől a török veszélyt.
 
[[Mátyás király]] többször járt Győrött, az ő idejében volt püspök a humanista műveltségű Nagylucsei Orbán, nevéhez fűződik a Püspökvár gótikus házi-kápolnájának megépítése.
 
 
==16-18. század==