„Hasüreg” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
== [[Lép]] ''(lien)'' ==
A bal hypochondriumban helyezekdik el. Domború felszíne a rekesszel, visceralis felszínének benyomatai a bal vesével és a gyomorral érintkeznek, alsó pólusa a haránt- és leszálló vastagbél átmenetét rögzítő erősebb hashártyaszalagra támaszkodik. A rekeszhez és a gyomorhoz hashártyakettőzetek rögzítik. Verőere a ''(truncus celiacusból)'' ered
== [[Patkóbél]] és [[hasnyálmirigy]] ''(Duodenumduodenum et pancreas)'' ==
A patkóbél a gyomorkimenetnél ''(pylorus)'' kezdődik az első lumbális [[csigolya]] magasságában, alsó haránt szára a harmadik lumbális csigolya magasságában húzódik és a gerinc bal oldalán éles hajlattal megy át az éhbélbe. A középső szakasz felső és alsó rész között a jobboldali vesekapu medialis részén fut le. A felső intra-, a középső és alsó szakasz retroperitonealis. Vérellátása a truncus celiacust és a felső bélfodri verőeret összekötő ágakból származik. A hasnyálmirigy retroperitonealis elhelyezkedésű. A fej a patkóbél homorulatában helyezkedik el, a test a hátsó hasfalon fokozatosan elkeskenyedve egészen a lép kapujáig elér, végső szakasza elhalad a bal vese előtt. A fej-nyak határ mögött van a vena cava inferior és az aorta, utóbbiból a felső szélnél a háromosztatú [[artéria]], alsó szélénél a felső bélfodri artéria lép elő. A hasnyálmirigy felső szélén haránt fut a lép artériája (ez biztosítja a mirigy testének és farki részének vérellátását) és [[véna|vénája]]. A lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével a hasnyálmirigy fejénél alakul ki a [[májkapugyűjtőér]] ''(vena portae)''.
 
[[Fájl:Gray534.png|balra|bélyegkép|250px|A felső bélfodri verőér ''(arteria mesenterica superior)'' ágrendszere.]]
[[Fájl:Gray1066.png|jobbra|bélyegkép|250px|A felső bélfodri verőér árkádos szerkezete.]]
== [[Éhbél]] és [[csípőbél]] ''(Jejununumjejununum et ileum)'' ==
Az éhbél zömmel a hasüreg jobb felső, a csípőbél pedig annak bal alsó részében helyezkedik el.
== [[hashártya|Bélfodor]] ''(mesenterium)'' ==
A vastagbél a - vékonybél benyillása alatt, a jobb csípőárokban elhelyezkedő - vakbéllel kezdődik. Ennek egy nyúlványa az - emberben csökevényes féregnyúlvány ''(appendix vermiformis)'' - amelyet nyirokszervnek is tekintenek. Elhelyezkedése változatos.
A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadáig a vastagbelet a felső, innen az alsó bélfodri verőerek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)
== [[hashártya|Mesocolon]] ''(A vastagbél hashártyakettőzete)'' ==
A vastagbél egyes szakaszait rögzítő [[hashártya|hashártyakettőzet]]. Ilyen lényegében csak a haránt vastagbélnél és a szigmabélnél, valamint a végbél felső harmadánál (és változóan a vakbélnél) van. A vastagbél többi szakasza keskeny csíkban rögzül a hátsó hasfal képződményeihez, ettől függetlenül alapvetően intraperitonealis helyzetűnek tekinthetők.
== [[Májkapugyűjtőér]] [[véna|''(Vena portae)'']]==
A májkapuvéna ''(vena portae)'' páratlan hasüregi szervek vérét szedi össze, a hasnyálmirigy fejénél a lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével alakul ki.
== [[Retroperitoneum]] ''(A hashártya mögötti tér)'' ==
A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitoneáli helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.
== [[erek|Nagyerek]] ==
A leszálló aorta a rekeszen keresztül saját nyílásán keresztül lép be a hasüregbe, a gerinc előtt baloldalon fut le és a negyedik ágyéki csigolya magasságában oszlik közös csípőverőerekre. A vesekapukhoz futó erős páros ágai a veseartériák. Kisebb páros ágakat a mellékvesékhez. Hosszú - a nagy horpaszizmon lefutó ágai - férfiban a herékhez ''(arteria testicularis)'', nőben a petefészkekhez ''(arteria ovarica)'' haladnak. A vena cava inferior a belső csípőverek összeömléséből jön létre, a gerinc előtt jobb oldalon fut a máj hátsó felszínéhez, aminek állományával szorosan összenőtt. A rekeszen saját nyílásán átlépve közvetlenül beömlik a szív jobb pitvarába. A vesevénák az artériák előtt futnak, a kisebb ágak követik a megfelelő artériákat. A nagyerek és a veseerek előtt elhalad egy kötőszövetes lemez, amely oldalt a vesék előtt is folytatódik.
 
== [[vese|Vesék]] ''(Renren)'' ==
A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez ''(fascia renalis)''. Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - előlről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányvan osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.
== [[mellékvese|Mellékvesék]] ''(Glandulaglandula suprarenalis)'' ==
Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.
== [[húgyhólyag|Húgyvezeték]] ''(Ureterureter)'' ==
A kétoldali [[húgyhólyag|húgyvezetékek]] ''(ureter)'' vesemedencékből ''(pelvis renalis)'' indulnak ki (30 cm hosszúak és 5 mm vastagok). Hasüregi szakaszuk a nagy horpaszizom hasán ferdén befelé húzódnak, a kismedencébe a közös csípőverőér oszlásánál lépnek be. Nőknél fontos kereszteződésük van a méhartériákkal.
 
== [[nyirokkeringés|Nyirokelvezetés]] ''(Vasavasa lymphatica et nodi lymphatici)'' ==
A hasüregi szervek bőséges nyirokérrendszere az alsó végtagok és a testfal nyirokereivel együtt egy tágultabb nyirokérszakaszba ''(cysterna chyli)'' szedődik össze az első ágyéki csigolya magasságában. Ebből indul ki a mellvezeték ''(ductus thoracicus)'', amely a bal vénás szögletbe torkollik. Nagyon sok nyirokcsomó van a bélfodorban és a nagyerek mentén. A belek falában összekapcsolódott ''(aggregált)'' és magányos ''(soliter)'' nyiroktüszők tömege található. (A nyirokrenszer túlnyomó része az emésztőrendszerben található.)
 
26 915

szerkesztés