„Lennart Torstenson” változatai közötti eltérés

 

Mint 15 éves gyermek került Gusztáv Adolf udvarába, kinek oldala mellett kora egyik legjelesebb hadvezérévé képezte ki magát. Gusztáv Adolf németországi hadjáratában mint a svéd testőrség kapitánya vett részt. 1632. Wallenstein nürnbergi táborának ostrománál fogságba esett, de csakhamar kiváltatott. [[Gusztáv Adolf]] halála után Weimari Bernát és Banér hadseregében szolgált s Banér halála után 1642. a németországi svéd hadsereg parancsnokává nevezték ki, mely állásban, bár köszvénye miatt széken hordozták serege után, nagy sikereket ért el. 1642 máj. Sziléziába tört, elfoglalta Glogaut és Schweidnitzet; innen Morvaországba nyomult és elfoglalta Olomoucot. Ekkor azonban a túlnyomó császári hadak elől kénytelen volt visszavonulni Szászországba, hol 1642 nov. 2. Breitenfeldnél a Piccolomini és Lipót főherceg által vezetett császári hadsereg fölött fényes diadalt aratott. E diadal megnyitotta előtte Lipcse kapuit, ahonnan azután az Odera melletti Frankfurtba sietett, hol csapatait szaporította s erősbítette. Követei által már ebben az időben is [[I. Rákóczi György]] erdélyi fejedelemhez fordult, kivel szövetkezni szeretett volna. Az volt a terv, hogy T. Morvaországba indul és Szempc v. Trencsén táján egyesül majd Rákóczi csapataival. T. el is indult Morvaországba és [[Olomouc]]ot hatalmába kerítette; az egyesülésből azonban semmi sem lett. Az aggodalmas Rákóczi ugyanis egyre halogatta elindulását, T. pedig 1643 dec. azt a hírt kapta, hogy a svédek diadalára féltékeny Dánia hadat üzent Svédországnak. Erre bámulandó sebességgel Holsteinben termett, melyet Jütlanddal együtt a dánoktól elragadt. A dánok legyőzése után pedig ugyanily gyorsasággal megint Ausztriába sietett és Jankau mellett 1645 márc. 6. a császáriakat újra fényesen legyőzte. Erre a morva-magyar határra vonult és Rákóczira várakozott. Ez ugyan a Croissy francia követtel Munkácson kötött szövetség értelmében már közelgett, de nem kapván a jankaui diadalról hiteles értesítést, nem lépte át a határt. T. akkor magában járta be Morvaországot és Alsó-Ausztriát egészen [[Bécs]]ig, melynek Duna-hídját felégette. Hogy pedig Morva ország birtokát véglegesen biztosítsa, Brnót és fellegvárát, a Spielberget kezdé ostromolni. Ekkor már Rákóczi György és hada is megérkezett és most kétszeres erővel folyt az ostrom. De a várőrség és a polgárság derekasan ellenállt, a táborban pestis dühöngött és elvégre Rákóczi György (a császári követ által megvesztegetett nagyvezir parancsára) az ostrommal felhagyni, visszavonulni és a császárral fegyverszünetet kötni volt kénytelen. T. rettenetesen bosszankodott szövetségesének eltávozásán, de azt meg nem akadályozhatta. Nemsokára maga is felhagyott az ostrommal és [[Csehország]]ba nyomult vissza. E hadjárat után mindinkább súlyosbodó betegsége miatt letette a fővezérletet. Fényes érdemeiért Krisztina királyné Ortala gróffá nevezte ki.

 

{{Commons}}