„Hatáselv” változatai közötti eltérés

A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint például megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót. A dombról lefutó víz a legnagyobb lejtőt keresi, a leggyorsabb utat, egy medencébe folyó víz úgy terül szét, hogy a felszíne a lehető legalacsonyabban legyen. A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül ([[Fermat-elv]] vagy [[legrövidebb idő elve]]). Egy test pályája gravitációs mezőben (azaz szabadesés a téridőben, egy ún. [[geodézikus vonal]]) a hatáselv segítségével határozható meg.

 

 

A klasszikus mechanikában (nemrelativisztikus, nemkvantumos) a hatás korrekt alakja bizonyítható [[Newton mozgástörvényei]]ből. Megfordítva, a korrekt hatásból kiindulva a hatáselv szolgáltatja a Newton-egyenleteket. A hatáselv alkalmazása sokszor egyszerűbb, mint a Newton-törvényeké. A hatáselv egy skalár elmélet, aminek alkalmazásai elemi számításokat igényelnek.