Wikipédia

„Sablon:Vitrin/6” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
====[[MuhammadMosonyi ibn Tugdzs al-IhsídMihály]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 0102. 0502.)====
 
[[Fájl:Mosonyi mihaly.jpg|150px|jobbra]]
'''Abu Bakr Muhammad ibn Tugdzs''' ([[arab írás|arab betűkkel]] أبو بكر محمد بن طغج [Abū Bakr Muḥammad ibn Ṭuġǧ]; [[Bagdad]], [[882]]. [[február 5.]] – [[Damaszkusz]], [[946]]. [[július 24.]]), akit röviden a kalifától kapott '''al-Ihsíd''' (arab betűkkel الإخشيد [al-Iḫšīd]) tiszteleti néven szokás emlegetni, [[középkor]]i [[iszlám|muszlim]] fejedelem, az [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Szíria|Dél-Szíriát]] és a [[Hidzsáz]]t uraló [[Ihsídidák|Ihsídida-dinasztia]] alapítója volt.
'''Mosonyi Mihály''' (eredeti neve: '''Brand Michael''') ([[Boldogasszony (település)|Boldogasszony]], [[Moson vármegye]] ma: [[Boldogasszony (település)|Frauenkirchen]], [[Burgenland]], [[1815]]. [[szeptember 2.]] – [[Pest]], [[1870]]. [[október 31.]]) magyar [[zeneszerző]], zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus. Szegény burgenlandi német iparos családból származott, szülei nem tudták finanszírozni tanulmányait, így nagyrészt [[autodidakta]] módon képezte magát. A szülői háztól hamar elkerült, [[Mosonmagyaróvár]]on sekrestyés lett, majd 1833-ban a [[pozsony]]i tanítóképzőben tanult, közben alkalmi munkából tartotta el magát. Két évvel később Keglevich Károly gróf vette pártfogásába, aki beajánlotta [[Petar Pejačević|Pejachevics Péter]] grófhoz zenemesternek. Mosonyi hét évet töltött Pejachevics szolgálatában, majd a negyvenes évek elején Pestre ment szerencsét próbálni. Itt hamar sikerült széles körű ismeretségre szert tennie, beválogatták a ''[[Szózat]]'' megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottságába is.
 
1845-ben feleségül vette Weber Paulinát, akivel hat évig, az asszony haláláig élt boldog házasságban. Felesége elvesztése nagyon megrázta, nem is házasodott újra. 1848–49-ben nemzetőrnek állt. Az 1850-es évek elején [[Liszt Ferenc]] felkérte, hogy komponáljon meg két tételt ''[[Esztergomi mise|Esztergomi miséjéhez]]''. Ezután nem sokkal egy német nyelvű [[opera (színmű)|opera]] komponálásába kezdett, de a darab bemutatása végül nem valósult meg. 1860-ban megalapította a ''Zenészeti Lapokat'', az első magyar nyelvű zenei folyóiratot. Ettől kezdve rendszeresen újságíróskodott, sajtóvitákban vett részt, és megfogalmazta új, nemzeti irányának főbb célkitűzéseit. 1861-ben, a ''[[Bánk bán (opera)|Bánk bán]]'' hatására, megkomponálta ''[[Szép Ilonka (opera)|Szép Ilonka]]'' című operáját. Következő művének, az ''[[Álmos (opera)|Álmos]]'' című operának korabeli bemutatója, részben Mosonyi hibájából, nem valósult meg. Ezután alkotókedve alábbhagyott, [[Erkel Ferenc|Erkellel]] is ellenséges lett a viszonya. Mosonyi gyakran bírálta a [[Nemzeti Színház]] vezetőségét, neheztelt Erkelre amiatt is, mert a ''Szép Ilonkát'' hat előadás után levették a műsorról, és nem értettek egyet [[Richard Wagner|Wagner]] zenéjének megítélésében sem.
[[Törökök|Török]] katonacsalád sarja volt. Apja az Egyiptomban függetlenedő [[Túlúnidák]] oldalán futott be fényes karriert a [[9. század|9]]–[[10. század]] fordulóján, de élete végén bebörtönözték. Vele együtt fia is fogságba került, majd szabadulását követően részt vett az [[Abdalláh ibn al-Mutazz|Ibn al-Mutazz]]-féle felkelésben. Ezután Egyiptomba ment, ahol a helyi kormányzó és a központi hadsereg vezetője jóvoltából egyre jelentősebb pozíciókat tölthetett be a szír-palesztin térségben. Bár már korábban kinevezést kapott (amit a bagdadi hatalmi viszályoknak köszönhetően rövid úton felülírtak), [[935]]-ben vált csak önálló egyiptomi uralkodóvá. A [[Fátimida-dinasztia|Fátimidák]] támadásának kivédésével sikerült megszilárdítania pozícióját, és az anarchikus évtizedek után a béke, a rend és a prosperitás időszakát hozta el a [[Nílus]]-völgyi tartomány számára. Független helytartósága alatt igyekezett távol maradni a [[bagdad]]i intrikáktól, de mindvégig elismerte a tényleges hatalmukat elvesztő [[Abbászidák|abbászida]] kalifák főségét, amit azok előbb a tiszteleti név megadásával, utóbb pedig helytartóságának örökletessé tételével honoráltak. Uralkodása jelentős részében különféle, [[Mezopotámia|Mezopotámiából]] érkezett ellenségek ellen kellett harcolnia Egyiptom védelmében, de a tartományon kívül – a küzdelemben pedig inkább a megvesztegetés, a lefizetés és a területi engedmények eszközeire hagyatkozott, mintsem katonai erejét kockáztatta volna. Ennek köszönhetően stabil, erős államot hagyott utódaira, érdemeit azonban a kortársak és utókor szemében elhomályosították ambiciózusabb, pazarlóbb és felelőtlenebb kortársai.
 
Mosonyi utolsó éveiben már nem írt nagyobb szabású műveket, csupán kórusművek és [[dal]]ok kerültek ki keze alól, e daraboknak köszönhette növekvő népszerűségét: a dalárdák sorban választották tiszteletbeli tagjukká. Később kibékült Erkellel, a Nemzeti Színház is elégtételt adott neki, amikor beválasztotta az operabíráló bizottságba. Felkérték, hogy legyen tagja annak a küldöttségnek is, amely a Zeneakadémia ügyében fordult a belügyminisztériumhoz. 1870. október 31-én Pesten halt meg.
<div align="right">''([[Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--▼
 
▲<div align="right">''([[MuhammadMosonyi ibn Tugdzs al-IhsídMihály|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vitrin/6”