„Arad magyar irodalmi élete” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Tagolás |
||
1. sor:
'''Arad magyar irodalmi élete''' a [[19. század]]ban itt kibontakozott művelődési és sajtóéletben gyökerezik. 1840-től itt élt s írta szabadságharcos lengyelbarát ''Idegenek Aradon'' c. vígjátékát [[Sárosi Gyula]], ide fűzték diákkori élményei [[Csiky Gergely]]t, itt újságíróskodott az [[Aradi Hírlap]]nál s írta ''Apai örökség'' c. regényét [[Reviczky Gyula]], s fejlesztette az ''[[Arad és Vidéke|Arad és Vidékét]]'' országos hírű ellenzéki lappá [[Iványi Ödön]]. Növekvő szerepet töltött be Arad magyar irodalmi életében, kifejlesztésében az [[1848-as forradalom|1848-49-es forradalmi hagyomány]], a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-ellenes szabadelvűség, a [szociáldemokrata]] hagyomány s az itt mindig szerepet játszó [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]] szellemi és politikai érintkezés, valamint néhány kiváló történész működése, mint [[Márki Sándor]] és [[Jancsó Benedek]]. Nem véletlen, hogy e század elején [[Ady Endre|Adyval]] az élen megfordultak itt a "holnaposok". 1919 után több irányban bontakozott ki Arad magyar irodalmi élete.
== Avantgárd ==
Irodalmi szerephez jutott az [[avantgárd]] [[Franyó Zoltán]] 1924-ben elindított [[Genius]] és [[Új Genius]] c. folyóiratai révén, s e vonulatot folytatta a város akkori lakója, a festő és regényíró [[Szántó György]] 1925-ben a [[Periszkop]] megjelentetésével. Az 1920-tól 1940-ig megjelent ''Vasárnap'' irodalmi és társadalmi hetilap körül főleg [[katolikus]] írók gyülekeztek. A még 1881-ben alakult s 1949-ig működött [[Kölcsey Egyesület]] nagy hatású közművelődési munkát fejtett ki, könyv- és folyóirattárával, gyűjteményeivel, előadássorozataival magas szintű szellemi érdeklődést keltett. Ebben a városban érvényesült [[Nagy Dániel]]nek, a pacifista ''Cirkusz'' c. regény (Kolozsvár, 1926) szerzőjének sokoldalú tehetsége. A román irodalom jeleseit a kalandos sorsú [[Fekete Tivadar]] tolmácsolta, e városhoz kötődött [[Károly Sándor]] és [[Raffy Ádám]] írói működése, innen indult [[Horváth Imre]] költői pályája.
== Baloldal ==
A [[Virradat]] (1929-30) köré kommunista írók csoportosultak, köztük [[Balla Károly]], [[Fáskerti Tibor]]. A város jeles szülötteként [[Kuncz Aladár]] és [[Szentimrei Jenő]] egy-egy előadás tartására látogatott haza, itt lépett fel közírásával egy demokratikus reformpolitika szószólójaként [[Krenner Miklós]] (Spectator), a "hídverő".
== Nyomdai háttér, kiadói tevékenység ==
Arad irodalmi jelentőségét kellőképpen érzékelteti az a tény, hogy 1920 és 1940 között 40 nyomdájában 354 magyar nyelvű könyv és 126 időszaki sajtótermék jelent meg. Ezzel a könyv- és lapterméssel romániai magyar viszonylatban [[Kolozsvár]], [[Nagyvárad]] és [[Temesvár]] után a negyedik helyen állt, főleg a Vasárnap nyomda (111 könyv és 10 időszaki sajtótermék), a Lovrov és Társa Könyvnyomda (46 könyv és 26 időszaki sajtótermék) és a Genius Könyvnyomda (41 könyv) hozzájárulása révén.
13 ⟶ 17 sor:
1944 után a [[Bánság]] és vidéke magyar nyelvű könyv- és lapkiadása egyre inkább Temesvárt tömörült, majd az egységes állami nyomdaipar és könyvkiadás megszervezésével a többi vidéki város között Arad is elvesztette könyvkiadói jelentőségét.
== 1960 és 1980 között ==
A [[20. század]] második felében a magyar irodalmi törekvéseket a város szülöttjéről elnevezett [[Tóth Árpád Irodalmi Kör]] támogatta; a [[Vörös Lobogó]] napilap írógárdája a hazai magyar irodalom helyi ápolója és terjesztője lett; [[Ficzay Dénes]], [[Glück Jenő]], [[Kenyeres Pál]], [[Kocsik József]], [[Kovách Géza]] népművelő tevékenysége felvirágoztatta a magyar nyelvű szabadegyetemet, mely az ország minden részéből hívott előadókat; az Aradi Tavasz rendezvényein román és német csoportokkal együtt magyar műkedvelők és népművészek is felvonultak. ▼
▲
A Művelődési Ház magyar [[színház|színjátszó]] csoportja 1974-ben [[Znorovszky Attila]] feldolgozásában bemutatta [[Sütő András]] ''Anyám könnyű álmot ígért'' c. művének drámai változatát, s ezzel aranyérmet nyert a műkedvelők országos versenyén.
| |||