„Albertina (Bécs)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Apró jav
Finnu88 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
==Története==
A grafikai gyűjteményt Albert herceg létesítette a 18. század ’70-es éveiben [[Pozsony]] várában, ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyi [[Magyarország]] kormányzója.
Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikai [[Függetlenségi Nyilatkozat]] aláírásának időpontjával csupán puszta véletlen.
 
A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteményt csak 1822-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogy a látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, a látogatói kör mégis észrevehetően kibővült.
 
Albert herceg halála után a gyűjtemény és az épület örökösére, Károly főhercegre szállt, később Albrecht főherceg és Frigyes főherceg rendelkezett fölötte. Ebben az időben került sor a grafikai gyűjtemény további bővítésére.
Az épületek és a gyűjtemény 1919 tavaszán a Habsburgoktól[[Habsburgok]]tól az [[Osztrák Köztársaság]] tulajdonába kerültek. 1920-ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az „Albertina” nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény.
 
1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával [[Hans Hollein]]t bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába.<ref>Vö. többek között a weblinkként csatolt Jan Tabor-cikkel, amely a Falter hetilapban jelent meg 2003. december 17-én, és a korábbi Elisabeth Leopold-cikkel, amely a Kronen-Zeitung-ban jelent meg 2003. szeptember 14-én, ill. a Kurier-ban és a Der Standard-ban 2003. december 12-én.</ref>Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet.<ref>2. Umbau auf Raten. www.nextroom.at. (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref>
20. sor:
* az ''építészeti gyűjteménynek'', körülbelül 43 000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a jogi önállóságra való tekintettel.</ref>
* és a ''fotótörténeti gyűjteménynek'', több mint 50 000 fotóval, fotótechnikai eszközzel és kollekcióval (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a megalapítás alkalmából.</ref>
A gyűjtemény hozzáférhető részében ma többek között [[Leonardo da Vinci]], [[Michelangelo]], Rafaello[[Raffaello]], [[Peter Paul Rubens]], [[Oskar Kokoschka]], [[Rembrandt]], [[Albrecht Dürer]], [[Gustav Klimt]] és [[Egon Schiele]] műveit tekinthetjük meg. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, 2006-ban például [[Pablo PicassórólPicasso|Pablo Picassó]]ról, 2008-ban [[Vincent van GoghrólGogh]]ról.
 
==Érdekesség==