„Georges Lemaître” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hoi (vitalap | szerkesztései) →Források: fiz |
a stilisztikai és helyesírási jav. |
||
51. sor:
[[1924]]-ben [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] utazott, ahol egyszerre végzett csillagászati kutatásokat a Harvard Obszervatóriumban és beiratkozott a [[Massachusetts Institute of Technology|Massachusettsi Műszaki Egyetem]] PHD-doktori fakultására. Lemaître kezdett megismerkedni a csillagászati problémákkal, a tudósi körrel, és a korábbi elméleti tanulmányait gyakrolati megfigyelésekkel egészítette ki.
[[1925]]-ben visszatért Belgiumba, ahol a Leuveni Katolikus Egyetem tanára lett, és itt kezdett hozzá az [[általános relativitáselmélet]] alapján egy új kozmológiai elmélet kidolgozásához. Két év alatt nagyjából eljutott a [[Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker metrika|táguló Univerzum elméleti modelljéhez]], amelyet korábban egy orosz tudós, [[Alexander Friedmann]] is kigondolt. Mindketten a relativitás elméletéből vezették le a [[Világegyetem]] tágulásának gondolatrendszerét. Sem Lemaître, sem a kozmológusok társadalma nagy része nem tudta, hogy Friedmann, ezt már leírta, de ő időközben elhunyt. Friedmann matematikus volt, akit a látott dolgok leírása érdekelt, de Lemaître tovább ment mint az orosz, és kitartóan kutatta, hogy mi történhetett korábban. Ha időben visszafelé megyünk a Világegyetemnek kisebbnek kellett lennie. Ennek továbbgondolása, azaz ahogy a tudósok próbáltak visszamenni az időben, hogy meglássák milyen volt az Univerzum fiatal korában, vezetett az [[Ősrobbanás]], vagy Big Bang elmélet kidolgozásához. Miután Lemaître kidolgozta [[Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker metrika|univerzum-modelljét]], elkezdett fizikai kutatásokat végezni, amivel igazolhatja azt. Ezért beleásta magát a [[kozmikus sugárzás]] és [[radioaktivitás|radioaktív bomlás]] részleteibe, amelyekkel rendszerbe foglalta világmodelljét. Elméletét [[1927]]-ben tett közzé a Brüsszeli Tudományos Társaság Évkönyvében ''(Annales de la Société Scientifique de Bruxelles)''. Publikációját néma csönd fogadta, és ugyanebben az évben [[Albert Einstein|Einstein]] is durván elutasította a Solvay-konferencián. Tőle tudta meg, hogy Friedmann is ezen a problémán dolgozott. ''„Az ön számításai hibátlanok ugyan, de fizikája visszataszító”'' - ezzel hárította el Einstein Lemaître-t. Einstein ekkor már akkora tekintély volt, hogy
==A Nagy Bumm elmélet vallási vonatkozásai==
*Az [[Ősrobbanás]] elméletét sokan nehezen fogadták el, mert ez egyfajta teremtést feltételez, kimondva azt, hogy a [[Világegyetem]] nem végtelen, pedig korábban ezt gondolták. Éppen ezért ideológiai okokból a Szovjetunióban hivatalosan nem is fogadták el.
*[[XII. Piusz pápa]] [[1951]]. [[november 22.|november 22]]-én egy beszédében, amit a Pápai Tudományos Akadémián tartott, kiállt a Nagy Bumm
*Lemaître – úgy mint [[Galileo Galilei|Galilei]] – hitt abban, hogy Isten kutató gondolkodással áldotta meg az embert, és jó, ha a teremtett Univerzumot kutatja.
==Lemaître késői évei és halála==
Az 1950-es években fokozatosan visszavonult, és matematikai kutatásoknak szentelte magát, nagy érdeklődést mutatva az akkor az egyetemeken és kutatóintézetekben terjedni kezdő számítógépek iránt. A Nagy Bumm elméletét véglegesen a kozmikus háttérsugárzás tudományos kimutatása igazolta, amelynek hírét Lemaître a
==Kitüntetései==
|