„Kelet-Közép-Európa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Az elnevezés az [[1980-as évek]]től kezdve vált nepszerűvé, amikor a régió három értelmiségi személyisége [[Bibó István]], [[Czesław Miłosz]] és [[Milan Kundera]] a [[Kelet-Európa]] kifejezéssel szembeállítva használta.{{forrás}}
Magyarországon általában [[Lengyelország]]ot, [[Csehország]]ot, [[Szlovákia|Szlovákiát]], [[Magyarország]]ot, és [[Szlovénia|Szlovéniát]] sorolják ide, {{forrás}} illetve időnként [[Románia|Romániát
Kulturális és történelmi értelemben Kelet-Közép-Európának tekintik azokat az országokat, amelyek az Elbától keletre találhatók, de a nyugati kultúrkörhöz tartoznak (a katolikus, illetve kisebb részben a protestáns kereszténység terjedt el). Ez az értelmezés elsősorban az ortodox kelet-európai és balkáni országoktól különíti el a régiót. Ebben az esetben ide a földrajzi értelemben vett Közép-Kelet-Európán túl ide sorolandó [[Horvátország]], valamint a három balti állam: [[Észtország]], [[Lettország]], [[Litvánia]], ugyanakkor nem tartozik ide Románia. Ebben az értelemben használatos, bár kissé szokatlan elnevezés a ''Nyugat-Kelet-Európa''.
Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami Kelet-Európa középső részét jelenti. Némileg szokatlan, de szintén használatos elnevezése a régiónak a ''Nyugat-Kelet-Európa''.▼
Más történelmi és politikai szempontok szerint azokat az országokat sorolják ide, amelyekben a második világháborút követően épültek ki a szocialista rendszerek, tehát az 1940-ben megszállt balti államokat, valamint – Görögország és Törökország kivételével – Délkelet-Európa országait is. Ez az értelmezés főképp a volt Szovjetuniótól kívánja elkülöníteni az említett országokat.
▲Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami Kelet-Európa középső részét jelenti
{{forrás}}
| |||