„Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: bővítés |
|||
2. sor:
== Története ==
A Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata. 1957-ben indult, s 1999-ig bezárólag 76 füzete jelent meg. Az első három évfolyam egy-egy füzetben mint 1-4. szám, az 1960-as évfolyam már két füzetben mint 1-2. és 3-4. szám, 1961-től évi két füzetben mint 1. és 2. szám került ki a sajtó alól. Kivétel 1974, amikor csak egyetlen füzetben adták ki, mert az addig tervezett terjedelmet felső utasításra 400 lapról 200-ra csökkentették. Az 1982-es, 1991-es és 1993-as évfolyam megint csak egy-egy füzetben, de dupla számként került az olvasók elé. A példányszám kezdetben ezer körül mozgott, 1974-től 5-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, de utána ismét visszaesett 300-ra. Csak a megrendelők kapják, szabadá rusításba sohasem került. Az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba.
12 ⟶ 13 sor:
A folyóiratnak a közölt anyag terjedelmére és jellegére utaló rovatai: ''Tanulmányok'', ''Kisebb Közlemények'', ''Adattár'', ''Szemle'', ''Hírek''. Egészében a lap hű tükre a hazai nyelv- és irodalomtudomány állapotának. Viszonylag nagyobb teret kap a [[felvilágosodás]] irodalma, valamint a [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]] kapcsolatok témája.
A hírlapirodalommal kapcsolatban a [[Korunk]], [[Erdélyi Múzeum]], [[Utunk]], [[Termés]], [[Bukaresti Hírlap]], [[Keleti Újság]], [[Vasárnapi Újság]] és [[Keleti Virágok]] történetéről, anyagáról, szemléletéről szóló közlésekkel találkozunk. Szerepel a lapban a [[
A nyelvtudományt a folyóiratban mindenekelőtt a [[nyelvjárás]]tan képviseli: a nyelvjárások hang- és alaktani jelenségeinek bemutatása, a tájszóközlés, a lexikológiai, névtani és nyelvföldrajzi vizsgálatok; szintaktikai kutatások, a román-magyar-[[szászok|szász]] nyelvi kölcsönhatás vizsgálata, a leíró nyelvtan, a [[stilisztika]] (az orális stílus, tárgyias-intellektuális stílus, a [[szecesszió]]s stílus, a [[metafora]], a szabad függő beszéd, a nominális szerkesztésmód vizsgálata), a magyar nyelv múltja, a nyelvtörténet.
| |||