„Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények” változatai közötti eltérés

A nyelvtudományt a folyóiratban mindenekelőtt a [[nyelvjárás]]tan képviseli: a nyelvjárások hang- és alaktani jelenségeinek bemutatása, a tájszóközlés, a lexikológiai, névtani és nyelvföldrajzi vizsgálatok; szintaktikai kutatások, a román-magyar-[[szászok|szász]] nyelvi kölcsönhatás vizsgálata, a leíró nyelvtan, a [[stilisztika]] (az orális stílus, tárgyias-intellektuális stílus, a [[szecesszió]]s stílus, a [[metafora]], a szabad függő beszéd, a nominális szerkesztésmód vizsgálata), a magyar nyelv múltja, a nyelvtörténet.

 

 

Kellő súlyt kap a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények hasábjain a folklórtudomány köréből a [[ballada]]kutatás és a [[finnugor]] népek költészete, a művelődés és tudomány történetéből az olvasókörök, olvasótársulatok, könyvtárak és iskolák története, továbbá a [[zene]]történet és a [[rovásírás]] kérdésköre is.