Wikipédia

„Szerkesztő:Spajci/Parirubé” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az '''AB-AD [[paradigma]]''' egy a [[kognitív pszichológia|kognitív pszichológiában]] használt kísérleti eljárás, először [[John A. McGeoch]] alkalmazta.▼
{{Pszichológia}}
▲Az '''AB-AD paradigma''' egy a [[kognitív pszichológia|kognitív pszichológiában]] használt kísérleti eljárás, először [[John A. McGeoch]] alkalmazta.
 
== HasználataA vizsgálat menete ==
Az eljárás során a kísérleti személyekszemélyeknek kettő, szópárokból álló listákatlistát mutatnak be, amikre később emlékezniük kell. A párok első tagja ugyanaz mindkét listában, a másodikat kicserélik. Az eljárás azt, a hétköznapjainkban is gyakran előforduló helyzetet modellezi, amikor ugyanahhoz a tárgyhoz vagy eseményhez különböző asszociációkat kell társítanunk (pl. hova parkolunk az autóval, itt minden parkolásnál az "autó helye" fogalomhoz újat társítunk). A paradigma neve arra utal, hogy ha azt vesszük az alaphelyzetnek, hogy négy egymás utáni szólistát kell nézni, akkor ezeket elnevezhetnénk A-, B-, C-, D-listáknak, de mivel a C-lista ugyanaz, mint az A-lista, ezért lett "AB-AD" paradigma. ▼
 
== Használata, története ==
▲Az eljárás során a kísérleti személyek kettő, szópárokból álló listákat mutatnak be. A párok első tagja ugyanaz mindkét listában, a másodikat kicserélik. Az eljárás azt, a hétköznapjainkban is gyakran előforduló helyzetet modellezi, amikor ugyanahhoz a tárgyhoz vagy eseményhez különböző asszociációkat kell társítanunk (pl. hova parkolunk az autóval, itt minden parkolásnál az "autó helye" fogalomhoz újat társítunk). A paradigma neve arra utal, hogy ha azt vesszük az alaphelyzetnek, hogy négy egymás utáni szólistát kell nézni, akkor ezeket elnevezhetnénk A-, B-, C-, D-listáknak, de mivel a C-lista ugyanaz, mint az A-lista, ezért lett "AB-AD" paradigma.
=== Retroaktív interferencia ===
A paradigmát az [[emlékezet]] kutatásában használják. McGeoch a [[retroaktív interferencia|retroaktív interferenciát]] szerette volna laboratóriumi körülmények között modellezni. A [[felejtés]] mechanizmusát magyarázta ezzel a jelenséggel, ami azt jelentitakarjai, hogy azért nehéz előhívnunk egyes emlékeket, mert a sok hasonló epizód [[interferencia|interferál]] egymással. Azért nehéz megmondani, hogy hova parkoltunk egy héttel ezelőtt, mert bezavarnak azok a hasonló emlékek, amelyek azóta keletkeztek, azaz, hogy hol parkoltunk tegnap, tegnapelőtt, stb. Az interferencia során tehát az egy adott hívóingerhez (autó helye) kapcsolódó célemlékek zavara áll. McGeoch kísérletében többször bemutatta a két listát, előbb az AB-t, majd az AD-t, majd arra kérte az embereket, hogy a felmutatott A-listához tartozó szóhoz társítsák a B-listában lévő párjukat. A kísérleti személyek hajlamosak voltak a D-listában lévő szavakat is felidézni. Minél hasonlóbbak voltak a B és D szavak (akár jelentésben, akár hangzásban), annál gyakrabban fordultak elő ezek az ún,. betolakodó hibák. Ha az AD-listát többször mutatták be, az is növelte számukat. Ezek szerint a retroaktv interferenciához hozzájárul a kialakult hívóinger-célemlék kapcsolat frissessége és a használatának gyakorisága is. A gyakrabban használt, könnyebben hozzáférhető kapcsolatok megerősödnek és kiszorítják a régebbi, ritkábban használtakat, ezzel felejtést okozvaokoznak. McGeoch(1942) ezt nevezte el kiszorulási hipotézisnek. ▼
 
=== X-faktor ===
▲A paradigmát az [[emlékezet]] kutatásában használják. McGeoch a [[retroaktív interferencia|retroaktív interferenciát]] szerette volna laboratóriumi körülmények között modellezni. A [[felejtés]] mechanizmusát magyarázta ezzel a jelenséggel, ami azt jelenti, hogy azért nehéz előhívnunk egyes emlékeket, mert a sok hasonló epizód [[interferencia|interferál]] egymással. Azért nehéz megmondani, hogy hova parkoltunk egy héttel ezelőtt, mert bezavarnak azok a hasonló emlékek, amelyek azóta keletkeztek, azaz, hogy hol parkoltunk tegnap, tegnapelőtt, stb. Az interferencia során tehát az egy adott hívóingerhez (autó helye) kapcsolódó célemlékek zavara áll. McGeoch kísérletében többször bemutatta a két listát, előbb az AB-t majd az AD-t, majd arra kérte az embereket, hogy a felmutatott A-listához tartozó szóhoz társítsák a B-listában lévő párjukat. A kísérleti személyek hajlamosak voltak a D-listában lévő szavakat is felidézni. Minél hasonlóbbak voltak a B és D szavak (akár jelentésben, akár hangzásban), annál gyakrabban fordultak elő ezek az ún, betolakodó hibák. Ha az AD-listát többször mutatták be, az is növelte számukat. Ezek szerint a retroaktv interferenciához hozzájárul kialakult hívóinger-célemlék kapcsolat frissessége és a használatának gyakorisága is. A gyakrabban használt, könnyebben hozzáférhető kapcsolatok megerősödnek és kiszorítják a régebbi, ritkábban használtakat, ezzel felejtést okozva. McGeoch ezt nevezte el kiszorulási hipotézisnek.
Melton és Irwin [[1940]]-es kísérletében szintén egy AB-AD tanulási paradigmát használtak, amikor megismételték McGeoch vizsgálatát. A kísérleti személyeket több csoportra osztották, az egyes csoportoknak 5, 10, 20, 40 alkalommal kellett megtanulniuk az AD-listát, míg volt egy kontrollcsoport, aminek nem mutatták be ezt a listát. Ezután mindannyiuknak fel kellett idézniük az AB-listát az A-listás szavak, mint hívóingerek bemutatása után. Az eredmény szerint minél többször kellett megtanulniuk az AD-listát, annál több betolakodó hiba volt, tehát igazolták McGeoch hipotézisét. Azonban azt is észrevették, hogy a 10 bemutatás fölötti csoportokban nem nőtt ezeknek a hibáknak a száma, sőt egy idő után némileg csökkent is. Ez már nem magyarázható pusztán csak a retroaktív interferencia jelenségével. Meltonék ezt a rejtélyes tényezőt, ami befolyásolja emlékezeti előhívásunkat X-faktornak nevezték el. Hogy mi is ez valójában arra több teória is létezik manapság.
 
== Forrás ==
Később Melton és Irwin kísérletében szintén zet a paradigmát
* Csépe V., Győri M., Ragó A. (2007). Általános pszichológia 2. Tanulás-emlékezés-tudás. Budapest: Osiris kiadó
 
{{Emlékezet}}
 
[[Kategória:Emlékezet]]
1940-ben Melton és Irwin megismételték McGeoch vizsgálatát. Az AB-AD paradigmát használva, a kísérleti személyek először megtanulták az AB szópárokból álló listát, ezután pedig öt különböző tanulási feltételt kellett teljesíteniük . Az egyik csoport 5, a másik 10, a harmadik 20, a negyedik 40 alkalommal tanulta meg az AD szólistát, az ötödik csoport nem látta az AD szólistát (kontroll csoport). Ezt követően minden csoport az A hívóingerek segítségével próbálta meg felidézni az AB szópárokat.
Eredmény: minél többször tanulták meg az AD párokat, annál gyengébb az AB szópárok felidézési aránya, vagyis beigazolódott McGeoch feltevése. Elmélete szerint ennek hátterében az áll, hogy az ismétlés során megerősített D szavak betolakodnak a felidézésbe.
Melton és Irwin azonban az AB lista százalékosan meghatározott felidézésén túl, azt is meghatározták, hogy hány százalékban idézték fel tévesen az AD szópárokat, ezt a tévedést betolakodó hibának nevezték el. Azoknál, akik tízszer egymás után tanulták meg az AD listát, nem lett egyre több betolakodó hiba, az Ab lista felidézésénél, sőt a kísérleti személyek egyre kevesebb hibát vétettek. A betolakodó hibák száma egyre csökken, miközben a retroaktív interferencia nő, majd ugyanolyan szinten magas marad.
 
Tehát a retroaktív interferecia nem magyarázható meg a betolakodó hibákkal. Melton és Irwin a betolakodó hibák és az interferencia nem megmagyarázható részét nevezték el a rejtélyes
X- faktornak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Spajci/Parirubé”