„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

[[XIV. Benedek pápa]] megrendelésére [[Ferdinando Fuga]] firenzei építész 1741-ben belefogott a Santa Maria Maggiore-bazilika új homlokzatának építészeti kialakításába. Kezdetben a terv csupán az oszlopcsarnok rendbehozatalára korlátozódott volna, amely - akárcsak a [[Santa Maria in Trastevere]] - templom esetében - lehetővé tette a homlokzatot már a korábbi időkben is díszítő, XIII. századi mozaikok megtekintését. Később azonban - a lateráni Szent János-bazilika példáján fellelkesülve - mégis arra a döntésre jutottak, hogy új és hatalmas, kettős árkádsoros homlokzatot hoznak létre. A földszinten elegáns kapuk által lezárt, széles, ötös árkádsor biztosítja a bejáratot az oszlopcsarnokba. Az emeleti loggia háromárkádos homlokzata a térre néző ikergalériával indul: a pápa innen mondta el az „urbi et orbi” áldást. A homlokzatot szentek és pápák szobrai koronázzák; a legjelesebb XVIII. századi római szobrászok készítették őket: [[Filippo Della Valié]]ig, [[Giovan Battista Maini]]től [[Carlo Marchionni]]-ig középütt, legfölül a Madonna a kisdeddel magasodik, a ticinói [[Giutii-Lironi]] alkotása. A munka 1743-ban fejeződött be: az eredmény könnyed, kecses későtarokk épület lett.

 

== A templom környezete ==

A templomot és környezetét Róma egyik legjelentősebb művészeti hatást keltő városépítészeti együttesének tartják. A templomtól keletre húzódik a széles „Via Merulana”, mely a S. Maria Maggiore - bazilikát [[a lateráni egyházi épületegyüttes]]sel köti össze. Az útról jobbra nyíló Via di S. Vitóban van [[Gallienus császár]] 262-ben emelt egyszerű, de hatásos méretű diadalíve. A közeli Piazza Vittorio Emanuele parkjából, a buja növényzet közül hegyoromként magasodik ki egy antik rom ([[Trofei di Marin]]), feltehetőleg egy nimpheum maradványa a [[Flaviusok]] korából. A Via Merulana a S. Maria Maggiore bazilika déli főhomlokzatának nagy terére vezet. Közepén óriás méretű vájatos (kannelurás) korinthoszi oszlop áll, melyet [[Maxentius baziliká]]jából hoztak ide, csúcsán bronz Madonna. És mögötte - a nagy barokk épülettömbből - válik ki a S. Maria Maggiore emeletes loggiás főhomlokzata, F. Fuga műve (1750); fölötte pedig az előzőkben leírt - Róma legmagasabb - harangtornya (1376). A templom északnyugati, szentély felőli oldalán másik nagy tér tárul ki, a “Piazza dell' Esquilino”, egy obeliszkkel. Városismertetőkben méltánytalan mellőzésének oka feltehetően abban kereshető, hogy keresztbe szeli a Via Cavour; továbbá innen indul a Quirinalén át a barokk korban megnyitott Via Sistina (mai nevén Via Depretis) – mindkettő jelentős mű- és városépítészeti területek megismerésére csábítva. A térről feltáruló S. Maria Maggiore és körítő épülettömbjét már [[Piranesi]] egyik ismert vedutája is (tav.39.) hatásosan mutatja be (1764).