Édesapja, Kelemen István (1833–1926) szintén ügyvéd, később városi tiszti főügyész volt. Kelemen Béla jogi tanulmányait a [[budapest]]i, a [[heidelberg]]i, a [[berlin]]i és a [[kolozsvár]]i egyetemen végezte, később [[Budapest]]en jogi doktorátust szerzett. Szegeden [[1894]]-ben ügyvédi irodát nyitott. [[1890]] és [[1895]] között a [[dorozsma]]i járás főszolgabírája volt. [[1902]]-től Dorozsma országgyűlési képviselője először függetlenségi, majd [[Függetlenségi 48-as és KossuthNegyvennyolcas Párt|Kossuth párti]] programmal, 1906 és 1910 között, majd 1917-től újra [[Csongrád vármegye]] és [[Szeged]] város főispánja. 1919-ben elnöke a szegedi [[Antibolsevista Comité]]nak, utána a [[szegedi kormány|szegedi ellenforradalmi kormány]] belügyminisztere lett [[1919]]. [[május 30]]. és [[július 12]]. között, azután pedig Szeged kerületi kormánybiztosi tisztjét töltötte be. Később tevékenykedett a [[Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája|Szegedi Területvédő Liga]] elnökeként, az irredenta revíziós propagandát szervezte. Neje szigetszentmiklósi Bakonyi Szeréna volt. Elhunyt 1944. február 2-án, élete 81-ik, házassága 44-ik évében, örök pihenőre helyezték 1944. február 5-én délután a Farkasréti temetőben a róm. kat. egyház szertartása szerint.
