„Futóhomok” változatai közötti eltérés

A futóhomok laza s javarészben [[kvarc]]szemekből áll s alárendeltebben [[mész]]-, [[dolomit]]-, [[földpát]], [[magnetit]]- stb. szemek is előfordulnak benne. Mindenütt ott képződik, holahol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká lesznek, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá lesz. Így a tengerparton, holahol a hulámokhullámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a [[Balaton]] somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy a kiszáradt tó fenekén, milyenekilyen földünka Földünk szárazföldjének belsejében sok hegyütthelyen levő [[sivatag]]ok, hazánkban maga az [[Alföld]] nagy medencéje. A szárazzá lett laza föveny szemcskéiszemcséi a [[szél]] nyomásának nem képesek ellenállni, a [[szél]] irányában mozogni kezdenek, ez irányban gördülnek a felszinenfelszínen. Futóhomok-területek a földkerekség sikabbsíkabb vidékein mindenütt vannak. Óriásiak Ázsiában: a MongoliábanMongóliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában hireshíres a líbiai Líbiai-sivatag és a [[Szahara]]. Európában a tengerpartokon, a német alföldönNémetalföldön, a dán szigeteken, Franciaországban a «Landes», AusztriaAusztriában és Magyarországon a Duna völgyében. Hazánkban futóhomok területek vannak Somogy és Tolna megyében, a Kis-Alföldön, Mosony és Komárom megyében, a NyirségbenNyírségben, a Duna-Tisza közén. Legimpozánsabb nemcsak köztük, de egész Európában az Al-Duna mentében levő Deliblati futóhomok terület, melynek homokja a legfinomabb és ahol a szél 50 méternél magasabb buckákat hoz létre. A szél, illetőleg a buckák iránya a Duna-Tisza közén északnyugati, a NyirségbenNyírségben déli, migmíg a deliblati területen délkeleti.

Ellene két törvényünk, t. i. az 1844. évi X. és 1879. évi XXXI. t.-cikk rendelkezik. Az előbbi törvény kimondja, hogy ha a F. elfojtása az érdekelt birtokosok megegyezésével nem eszközölhető, a közhatósági beavatkozásonak is helye van. Ez abban áll, hogy a [[törvényhatóság]] egy küldöttséget rendel ki a végett, hogy az a szükséges munkálatok, azok költségei s elosztási kulcsa tekintetében javaslatot tegyen; e javaslatok alapján azután a törvényhatóság határoz. A költségek elosztásának szabálya az, hogy azokban a birtokosok, megvédett területük terjedelme és az elhárított veszély nagysága arányában részesülnek. A törvényhatóságnak a teherelosztásra vonatkozó határozatában meg nem nyugvó bármelyik érdekelt birtokos azt biróibírói utonúton megtámadhatja. Az 1879. évi XXXI. t.-c. értelmében a F. továbbterjedésének meggátlása végett beerdősítést is rendelhet el a földmivelési miniszter, illetőleg kötelezheti az érdekletteket beerdősítési társulattá alakulásra. Az igy alakult társulat feladata az erdősítést a törvényhatósági [[közigazgatási bizottság]], mint erdőrendszetierdőrendészeti hatóság felügyelete alatt eszközöltetni.