„Kelme” változatai közötti eltérés

A ''kelme'' fogalmán a köznyelv általában a ruházati vagy esetleg lakástextília céljára készült szöveteket érti. Például a Magyar értelmező kéziszótár<ref name=autogenerated1>{{cite book|title=Magyar értelmező kéziszótár|author=Juhász J., Szőke I., O. Nagy G., Kovalovszkyet Mal.|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|edition=3., változatlan kiadás|year=1978|id=ISBN 963 05 1588 1}}</ref> – erősen leszűkített – meghatározása szerint ''"felsőruházatnak való méteráru, különösen szövet"'', vagyis eszerint csak a (felső)ruházati célra és elsősorban a [[szövőgép]]en készült textiltermékek tartoznának ide.

A [[textilipar]] szaknyelvében ezzel szemben a ''kelme'' sokkal szélesebb értelemben használatos, ugyanismint amit az értelmező szótár sugall. A otttextiliparban ez a szó összefoglaló neve a [[szálasanyag|szálakból]] vagy [[fonal]]akból, textilipari eljárásokkal készült síklap vagy cső alakú készítményeknek, függetlenül attól az eljárástól, amellyel elérik, hogy az eredetileg laza szálakból ill. különálló fonalakból stabil, összefüggő felület alakuljon ki. Így egyaránt ide tartoznak

Fogalmilag a „kelme”"kelme" szó így megfelel például az angol ''fabric''<ref>{{cite web|url=http://en.wikipedia.org/wiki/Textile|title=Textília|language=angol|acessdate=2011-03-20}}</ref>, a német ''Flächengebilde''<ref name=autogenerated1>{{cite book|author=Hofer, A.|title=Textil- und Modelexikon|publisher=Deutsche Fachverlag|year=1997|id=ISBN 3-87150-518-8}}</ref>, az olasz ''tessuto''<ref name=autogenerated2>{{cite book|author=Keller, A.H.|title=I.T.S. Textile guide. Vol. 2. Textilwörterbuch in 6 Sprachen|publisher=International TextieTextile Service Ltd., Zürich|year=1965}}</ref> szakkifejezéseknek.

Szakemberek között is van vita a ''kelme'' szó e kiterjesztett értelmezéséről. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez csak a ''kötött kelmék'' vagy a ''nemszőtt kelmék'' megjelölésénél indokolt, mert a többi eljárással készült termékeknek önálló neve van (''szövet'', ''fonat'', ''csipke'', ''nemez''). Azonban amikor általában kell egy termékről beszélni, aminél nem ismert, vagy nem jellemző a gyártási mód, akkor igen hasznos ez az általános, mindent vagy bármit magában foglaló elnevezés. A vizsgálati módszerek között például számos olyan eljárás van, amelyet a próbadarabon ugyanúgy kell elvégezni, akármilyen módszerrel készítették is – ilyen például a területi sűrűség mérése, azaz az 1 m2m² területre eső tömeg maghatározásameghatározása –; ez esetben a gyakorlatban is a ''kelmevizsgálat'' kifejezés használatos.

Egyes szakszövegekben találkozunk a „laptermék”"laptermék" kifejezéssel, ami a német „Flächengebilde”"Flächengebilde" szolgai fordítása. Minthogy a magyar „kelme”"kelme" teljesen megfelel ennek az értelmezésnek, helyesebb az erőltetett fordítás helyett az eredeti magyar szót használni. Ezt annál is inkább alátámasztja az, hogy a textilipari eljárásokkal nem csak lapokat, hanem cső alakú szerkezeteket is előállítanak (mint például zsákokat, tömlőket, harisnyát stb.).