„Fonéma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Fonema |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A nyelvtől és a felhasznált [[ábécé]]től függően az egyes fonémákat gyakran ugyanazzal a betűvel írják; azonban számos kivétel van e szabály alól (különösen az angol írásban).
A magyarban 38 fonéma van (14 [[magánhangzó]] és 24 [[mássalhangzó]]), az angolban 40, ami az összes nyelv közül átlag fölöttinek számít. A [[piraha nyelv]]ben csak 11, míg a [[!xu nyelv]]ben 141.
A hangtani leírásban a fonémákra
A nyelvészek gyakran az IPA ([[Nemzetközi Fonetikai Szövetség]]) által kialakított [[nemzetközi fonetikai ábécé]] jeleit és az egyes nyelvekre alkalmazott kiegészítéseket használják a fonémák leírására, az
A [[magyar nyelv]] fonémái közé tartoznak például a mássalhangzók csoportjának elemei, mint a /p/ és a /b/. E kettőt például mindig következetesen írják, mindkét hangot egy-egy betűvel. A fonémák azonban nem mindig nyilvánvalóak az írott nyelvben, így például amikor betűkapcsolatok jelölik őket (például <cs> = /ʧ/).
30. sor:
Az összes beszédhang közül, amit az emberi hangképző szervek produkálni tudnak, az egyes nyelvekben jelentősen eltér, hogy hány hangot tekintenek különállónak. Az [[abház nyelv|abház]] egyes nyelvjárásai csupán 2 fonémikus [[magánhangzó]]t ismernek, sok [[amerikai indián]] nyelv 3-at, a [[pandzsábi nyelv|pandzsábi]] viszont 25-öt. A [[rotokasz nyelv|rotokaszban]] (amelyet [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]] beszélnek) csak 6 [[mássalhangzó]] van, a [[!xu nyelv]]ben viszont (amelyet Dél-Afrikában beszélnek, a Kalahári-sivatag környékén) több mint 100. Az egyes nyelvekben létező fonémák teljes száma a rotokaszban lévő mindössze 11-től vagy a [[hawaii nyelv|hawaiiban]] lévő 13-től egészen a !xu-ban előforduló 141-ig terjed. Ezek között lehetnek ismerős hangok, mint a /t/, /s/ (magyar <sz>) vagy /m/; és lehetnek számunkra egészen szokatlanul képzett hangok (lásd még: [[csettintő hangok]], [[hangképzés]], [[levegőáramlási mechanizmusok]]). A magyar nyelv egy elég bő, 14 tagból álló magánhangzó-készlettel rendelkezik, noha 24 elemű mássalhangzó-rendszere nem áll messze az átlagostól. Mindez eltér a latin ábécén alapuló köznapi értelmezéstől, itt ugyanis 30 mássalhangzót találunk (a fonémák írásjele mellett a 'dz' és 'ly' betűkapcsolatot, illetve az idegenből átvett 'q, w, x, y' betűket).
A legáltalánosabb hangrendszerek öt magánhangzóból állnak: /a/, /e/, /i/, /o/, /u/. A legáltalánosabb mássalhangzók a /p/, /t/, /k/. Nem minden nyelv rendelkezik ezekkel: a hawaii nyelvből hiányzik a /t/, a [[mohawk nyelv]]ből pedig a /p/; de minden ismert nyelvben létezik legalább kettő a fenti háromból. Ha a három közül valamelyik hiányzik, akkor a nyelvben /ʔ/ hangot (glottális zárhangot) találunk. A legritkább hang valószínűleg a cseh nyelvben fordul elő, jele az
Csak az ausztrálaii [[djirbál nyelv]] használ hat (primer vagy kontrasztív) képzési helyet; az összes többi nyelvben kevesebb fordul elő.
54. sor:
== A mikrofonéma ==
Mikrofonémának nevezik azt a fonémát, amely egy nyelvben csak periférikusan létezik, kevés más fonémával alkot kontrasztot, illetve kevés szópárnál érhető tetten az általa hordozott megkülönböztető jelleg. Mikrofonéma a magyarban például a röviden ejtett [ȧ] hang, mivel csak néhány szóban fordul elő, és ezek is ejthetők (szótól függően) puszta [a]-val vagy [á]-val, például ''Svájc, Vietnam.'' Talán az egyetlen olyan hely, ahol e hangnak a fonéma jellege tetten érhető, a ''haló – hȧló – háló'' szavakban van (jelentésük: ’haldokló’, ’telefonálásnál: kapcsolatfelvétel’, valamint ’szövedék’ vagy ’nyugvóhely’). Mindhárom szót meg lehet különböztetni, tehát az [ȧ]-val jelölt hangnak fonémának kell lennie, de mivel csak elenyésző szerepe van, nem tarthatjuk teljes értékű fonémának, így mikrofonémának nevezzük.
==Diafonéma==
{{fő|Diafonéma}}
A diafonéma egy fonéma [[nyelvjárás]]i variánsai felől tekintve; diafonikus variáns vagy diafonikus [[allofón]].
== Lásd még ==
|