„Kis-Rába” változatai közötti eltérés

[[Nick]] település határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. a nicki műgát [[1934]]-ben épült és ezzel [[Európa]] második duzzasztója. [[2000]]-ben újították föl.

A Kis-Rábában lévő vízmennyiséget a kiágazásban zsiliprendszerrel lehet szabályozni. A leágazás kezdettől fogva árvízvédelmi szempontból az egyik legveszélyesebb szakasza a Rábának, emiatt már 421 éve töltést építettek, mely a mai napig is szükséges. A gyors folyású oldalág vize egykor malmokat hajtott. A Miklós-majorig terjedő szakasz végig szabályozott, a vízfolyás mindkét oldalán gátrendszer van kiépítve. A toroktól a Miklós-majorig nagyesésű a folyóvíz, ezen a víz áramlási sebessége és [[oxigén|oxigéntartalma]] nagyobb, mint a Rába folyóé. A víz szélessége 10-15 [[méter]] között váltakozik. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében [[kavics|kavicsos]]os, sóderes.

A halfauna szempontjából a Kis-Rábában azonos [[halak]] élnek, mint a Rábában, mivel nincsenek lassú folyású szakaszok, mindenütt 1,5-2,3 m/sec. a vízsebesség, ezért itt tartósan az áramlást kedvelő reofil fajok tudnak megmaradni. A befolyó mellékágak lassan folyó vizébe - pl. Geráb, Kőris- patak, [[Répce]] árapasztó csatorna - a limnofil fajok vannak túlsúlyban. A Kis-Rába fő halai a [[márna]], [[balin]], [[paduc]], [[harcsa]], [[csuka]], [[keszeg|keszegfélék]].