„Képes Géza” változatai közötti eltérés

Az elemi iskolát és 4 polgárit Mátészalkán végezte, különbözeti vizsga után pedig a Sárospataki Református Gimnáziumban tanult tovább. Első versét gimnazista korában közölte [[Karácsony Sándor]] ifjúsági lapjában, az ''Erő''ben. Latin és görög verseket fordított, valamint a finn, vogul és az osztják nyelvekkel foglalkozott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar–német–angol tanári diplomát szerzett. [[1933]]–[[1940]] között [[Sárospatak]]on tanár, majd ott az Angol Intézetben nevelőtanár volt. Első verseskötete [[1933]]-ban jelent meg. [[1942]]-ben járt első ízben [[Finnország]]ban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt ([[1939]]–[[1945]]) rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. [[1945]]-ben az Eötvös Kollégiumban tanár. [[1945]]-[[1954]] között a Magyar Rádió osztályvezetője. Nevéhez fűződik a Falurádió megalapítása, a Gyermekrádió megindítása. A Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője [[1947]]-től. [[1954]]-ben szervezésével jött létre a Magvető Könyvkiadó. A Magyar Írók Szövetségében az [[1956]]-os közgyűlés a költői szakosztály titkárává választotta. [[1957]]-ben elbocsátották a Magvető Könyvkiadótól. Az [[1950]]-es évek végétől az Irodalomtörténeti Intézet kutatója volt. [[1956]]-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. ''Az Észt irodalom kistükre'' című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg [[1969]]-ben. A nyugati nyelvek mellett az összes finnugor nyelvekből fordított, továbbá az újgörög, az orosz, bolgár, arab japán nyelvekből is. A rákosi-rendszer kiszolgálói közé tartozott.(LsdPl.: Képes Géza: A szabadság dala)