„Kiáltó Szó (folyóirat)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
A lap bölcseleti, [[szociológia]]i és [[történelem|történelmi]] tanulmányok mellett elmélkedéseket, [[irodalom]]- és [[művészet]]kritikát, valamint [[hír]]rovatot is tartalmazott. Első két évfolyamából kiemelkedő a [[Károli Gáspár]]- (1929/ 14-18), [[Bethlen Gábor]]- (1929/21-22) és [[Gusztáv Adolf]]- (1932/21-22) emlékszám, valamint egy [[Karl Marx]] tanait bíráló szám (1933/3).
 
Állandó munkatársak: [[Bíró Mózes]], [[Csűry Bálint]], [[Gönczy Lajos]], [[Horváth Jenő]], [[Imre Lajos]], [[Járosi Andor]], [[Kristóf György]], [[Makkai Sándor]], [[Márk Mihály]], [[Musnay László]], [[Ravasz László]], [[Vásárhelyi János]]. Történelmi közleményekkel szerepelszerepelt [[Dávid György]], [[Herepei János]], [[Illyés Géza]].
 
Az 1934-ben átszervezett folyóirat súlypontos számokban foglalkozott a város és falu viszonyával (1934/2), az [[erdély]]i [[sajtó]] felelősségével (1934/3), a nemzedéki kérdéssel (1934/6), az [[iskola|iskolával]] (1934/8-9), az erdélyi [[értelmiség]]gel (1934/12), a [[család]]i élettel (1935/1), az [[egyház]]ak helyzetével (1935/6) s az [[egyetem]]i élettel (1935/7).
 
A munkatársak közé tartozott ebben a szakaszban [[Ady László]], [[Buza László]], [[Dávid Gyula]], [[Debreczeni László]], [[Farkas Jenő]], [[Juhász István]], [[Kemény János]], [[László Ferenc]], [[Makkai László]], [[Pálffy Károly]], [[Morvay Pál]], [[Szőcs Endre]], [[Tóth Zoltán]]. [[Vita Zsigmond]] a magyar iparos fiatalok szakoktatásáról, [[Jancsó Elemér]] a [[Szekfű Gyula]] és [[Mályusz Elemér]] közt kerekedett vitáról írt; 1937-ben hozzászólt a lap a Makkai Sándor kiváltotta [[nem lehet vita|nem lehet-vitához]]; [[László Dezső]] ismertetetteismertette a magyarországi szociográfiai[[szociográfia]]i irodalmat (''A magyar nép új felfedezése''. 1937/6); [[Pálffy Károly]] pedig a Gusti-féle román [[falu]]kutató mozgalmat. [[Bíró Sándor]] "Emlékezzünk a régiekről" címmel vezetett rovatot.
 
Az [[1940-es évek]]ben a Kiáltó Szó cikket közölt a regösmozgalomról (1942/8), a magyar történelemtudomány feladatairól (1943/ 5), foglalkozott a dél-erdélyi magyarság helyzetével s a [[székelység]] sorskérdéseivel; 1942-ben megünnepelte [[Bethlen Miklós]] születésének 300. évfordulóját.
 
A Kiáltó Szó folyóirat 1934-ben ''A Kiáltó Szó Könyvei'' címmel kiadványsorozatot indított, ebben 1938-ig kilenc füzet jelent meg. Közülük három [[Karl Barth]] műve [[M. Nagy Ottó]] és [[Pilder Mária]] fordításában. E sorozatban jelent meg [[Jancsó Béla]] ''Egészségügyi tanácsadó'' c. füzete, valamint a [[nagysajó]]i református egyházmegye [[szórvány]]kataszterét is tartalmazó ''Szórványainkról'' c. kötet, többek között [[Horváth Jenő]] és [[Sass Kálmán]] tanulmányaival (1935).
 
== Jegyzetek és források ==