„Pataria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
==A patarénus mozgalom kibontakozása==
1045-ben, ''Ariberto da Intimiano'' milánói hercegpüspök halála után Milánó lakosai az [[invesztitúra]]-jogokat gyakorló [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik császárt]] kérték föl arra, hogy az általuk javasolt négy, alkalmasnak jelölt személy közül válasszon számukra püspököt. III. Henrik azonban nem fogadta el sem ''Anselmo da Baggio'', sem ''Arialdo da Carimate'', sem ''Landolfo Cotta'', sem pedig ''Atto'' személyét. A császár a papi nősülést és ágyastartást támogató ''Guidót'' választotta (1045-1071-ig volt hivatalban). Ezt a papi nőtlenséget elutasító szokást ekkor ''nikolaizmusnak'', az ilyen gyakorlatot folytatót pedig ''nikolaitának'' nevezték - utalva ezzel a Jelenések könyvének egyik szakaszára (2:6, 14–15).
Guido hamarosan szembesült azzal, hogy a patarénusok megtagadták, hogy olyan személynek gyónjanak, aki maga is nyilvánvalóan bűnös életet él. III. Henrik,hogy szétzúzza a négy korábbi jelölt együttműködését Anselmo da Baggiót luccai püspöknek nevezte ki, Guido érsekkel pedig kiátkoztatta Arialdo da Carimate-t és Landolfo Cottát,
| |||