„Hasnyálmirigyrák” változatai közötti eltérés

A szervezetbe jutott rákkeltő anyagokat (dohányfüst komponensei, ipari karcinogének, táplálkozással bevitt anyagok stb.) a [[máj]] igyekszik eltávolítani a szervezetből nem mérgező [[víz]]oldékony vegyületekké alakítva, amelyeket végül az [[epe|epével]] választ ki.<ref name=Douglas>{{cite book | author = Peter W. T. Pisters; Evans, Douglas; Brennan, Murray F; James L. Abbruzzese; Eileen O'Reilly |title = Pancreatic cancer | edition = | language = Angol| publisher = Springer | location = Berlin | year = 2002 | origyear = | pages = 1-7| quote = | isbn = 0-387-95185-7 | oclc = | doi = | url = | accessdate = }}</ref> A reflux elmélet szerint inaktivált karcinogén anyagokat tartalmazó epe éri a [[hasnyálmirigy]] [[sejt]]jeit,<ref name=Douglas/> - a Wirsung vezeték révén- amelyeket a hasnyálmirigy [[enzim]]jei aktiválnak,<ref name=Douglas/> majd az ismét karcinogén ágensek következtében a hasnyálmirigy sejtjei gén[[mutáció]]t szenvednek, és [[rák (betegség)|rákos]] sejtekké alakulnak.<ref name=Douglas/> Karcinogén aktivátor enzimrendszerek jelenléte a hasnyálmirigy sejtjeiben már bizonyított.<ref name=Douglas/> A legelső vizsgálatok során [[in vitro]] körülmények között tanulmányozták a hasnyálmirigy vezetékében végbemenő változásokat [[benzopirén]] és [[7,12-dimetilbenzantracén]] (DMBA) hatására.<ref name=Douglas/> A kísérlet során reaktív intermedier vegyületek<ref group=note>Reaktív intermedier vegyületek; nagy aktivitással bíró, azonnal tovább reagáló köztes termékek.</ref> keletkeztek, amelyeket sikerült azonosítani a [[DNS]]-hez kötődve.<ref name=Douglas/> Későbbi tanulmányok, mint például Foster és munkatársai által végzettek több enzim szerepét is felvetették.<ref name=Douglas/> Foster a ''P450-3A1, P450-2E, P450-1A2'', a ''citokróm P450 oxidoreduktáz'', valamint a ''glutátion S-transzferáz (GST) 5-5'' jelenlétét igazolta.<ref name=Douglas/> Míg [[PCR]] eljárással a ''CPY 1A1 és 2E1'' géntermékek fokozott kifejeződését sikerült izolálni, addig [[Northern blot]]tal ennek éppen az ellenkezőjét sikerült alátámasztani sebészileg eltávolított mintából.<ref name=Douglas/> Egy másik, 29 főt érintő vizsgálat nem talált összefüggést a hasnyálmirigyrák kialakulása, valamint a különböző, a mirigy sejtjei által termelt enzimek (''P450 1A2, 3A4, 1A1, 2B6, 2E1'') aktivitása között.<ref name=Douglas/> A különböző kísérletek eredményei közötti ellentmondásokat feltehetően az alkalmazott technikák közötti eltérések okozták.<ref name=Douglas/> Azt azonban biztosan ki lehet jelenteni, hogy a hasnyálmirigy sejtjei által termelt citokróm P450 enzimek nem játszanak jelentős szerepet a karcinogének aktiválásában.<ref name=Douglas/> 12 normál, és 26 adenokarcinómás szövetet érintő vizsgálatban a rákos szövetek 54%-a GST-π-t, 8%-uk pedig GST-α-t szekretáltürített, míg a rákos és a normális szövet sem termelt GST-μ-t.<ref name=Douglas/> Egy másik, 81 rákos beteget, 79 fős kontroll csoportot, valamint 119 fős, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő pácienst érintő vizsgálat a NAT1 acetilező enzim megemelkedett szintjét mutatta ki.<ref name=Douglas/>

Egy másik jelentős elmélet szerint a hasnyálmirigy sejtjeinek génállományában kialakuló génmutációkat, és így rákos sejtekké való alakulásukat a szervezetbe jutott karcinogének -illetve azok intermedierjei- úgy okozzák, hogy kötődnek a hasnyálmirigy sejtjeinek DNS-éhez, tehát az előbbi elmélettel ellentétben a hasnyálmirigynek aktív szerepe (karcinogének aktiválása) nem domináns.<ref name=Douglas/> [[Patkány]]okon és [[kutya|kutyákon]] végzett kísérletek szerint a per os<ref group=note>Per os; "szájon át".</ref> adott 2-amino-1-metil-6-fenilimidazol-piridin több sejt DNS-éhez kapcsolódott, de leginkább a hasnyálmirigy sejtjeihez.<ref name=Douglas/> Kísérletek igazolták, hogy hasonló folyamatok zajlanak le az [[ember]]ekben is, annak ellenére, hogy az első vizsgálatok épp az ellenkezőjét látszottak alátámasztani.<ref name=Douglas/> Egy jelentősebb vizsgálat 29 mintát vett szemügyre.<ref name=Douglas/> A 13 dohányzó személy mintájából 5-ben, míg a 16 nem dohányzó mintájából mindössze 3-ban észleltek DNS-hez kötődő karcinogéneket, amelyek közül a 4-amino-bifenil (4-ABF) domináns volt.<ref name=Douglas/> A [[4-Aminobifenil|4-aminobifenil]] egy [[aromás aminok|aromás amin]], amelynek mennyisége a dohányfüstben jelentős.<ref name=Douglas/> A kísérlet eredménye arra is enged következtetni, hogy a hasnyálmirigy sejtjei a karcinogén aromás aminok célpontjai.<ref name=Douglas/>