„2. zongoraverseny (Liszt)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A zene |
a →A zene |
||
30. sor:
Ismét egy finom, csendes részlet következik, ami rövid zongorakadenciával indul, majd azzal is zárul. Maga a szakasz is rövid, amely lírai módon zárulva a felkészülést biztosítja az elkövetkező robusztus fináléhoz.
A két percnél is rövidebb befejező szakasz a zongora gyöngyöző játékával indul, de csakhamar bekapcsolódik a zenekar is, és hatalmas cintányér ütésekkel harsány indulóvá alakul a – darab elején, illetve eddigi részeiben egyébként líraiként megmutatkozó – főtéma. Liszt ezeket a hatásvadásznak is nevezhető befejezéseket Wittgenstein hercegné hatására alkalmazta, aki szerette az ilyen a harsány finálékat.
A [[Szimfonikus zenekar|zenekar]] hangszer-összeállítása: három [[fuvola]] (esetenként a harmadik [[piccolo]] is), két [[oboa]], két [[klarinét]], két [[fagott]], két [[kürt]], két [[trombita]], három [[harsona]], [[tuba]], [[üstdob]], [[cintányér]], [[Vonós hangszerek|vonósok]].
|