Wikipédia

„Lord Howe-sziget” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
87 909 szerkesztés
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: hr:Lord Howe
a javítgatás
1. sor:
{{lektor}}
{{Világörökségi helyszín infobox|
név= Lord Howe -szigetcsoport|
kép=Lord Howe Island from North.jpg|
felirat=A Lord Howe -sziget a Lidgbird és a Gower heggyel|
ország=Ausztrália|
kategória=Természeti világörökségi helyszínek|
10. sor:
év=1982|}}
 
A '''Lord Howe -sziget''' egy apró sziget a [[Csendes-óceán]]ban 600 km-re keletre [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] partjaitól. A [[Ball piramisa|Ball piramisával]] együtt a Lord Howe Sziget-sziget Testülete kormányozza, amely [[Új-Dél-Wales]] állam 175 helyi testületének egyike, és a Közép-Északiészaki Part Statisztikai Részlegéhez tartozik. Bár saját irányító testülete van, mégsem tekintik önálló önkormányzati területnek [http://www.ausstats.abs.gov.au/ausstats/subscriber.nsf/0/B6FC650DDE89627CCA256EA00079B950/$File/13621_2004.pdf]. A Lord Howe -szigetcsoport 1982-ben került a [[Világörökség]]ek listájára különleges szépségéért, és az itteni biodiverzitás jelentősége miatt. A Lord Howe Sziget-sziget Tengeri Park óvja a szigetcsoportot körülvevő vizeket.
 
A szigeten érvényes [[időzóna]] [[UTC+10:30]]. [[Nyári időszámítás]] idején ez csak félórát csúszik: [[UTC+11]].
24. sor:
[[Fájl:Ball's Pyramid2.jpg|thumb|150px|Ball piramisa]]
 
A Lord Howe -sziget kifli alakú, körülbelül 10 km (6 mérföld) hosszú és 2 km (1 mérföld) széles. Egy hétmillió éves [[tűzhányó]] erodálódott maradványa. A sziget kifli alakja egy korallzátonyt és egy lagúnát ölel körül. A tengeralatti hegység jellegű szigetcsoport 1000 km-re nyúlik észak felé, ami nagy valószínűséggel az Indo-ausztrál kéreglemezek [[lemeztektonika|divergens]] módon észak felé, egy magmával töltött pont fölött történő mozgásának következménye. Ez a láncolat egy a Lord Howe Rise néven ismert kiemelkedések egyike a fennsíkon, ami az elsüllyedt [[Zealandia]] kontinens része.
 
A 777 m magas Lidgbird hegy és a 875 m magas Gower hegy uralják a szigetet. Mindkettő [[bazalt]]ból épül fel, amely az egykori hatalmas vulkáni [[kaldera|kalderát]] megtöltő lávafolyamok maradványa. A lava 6,4 millió évvel ezelőtt hömpölygött itt, a szigeten zajló utolsó vulkanikus tevékenység részeként. A tűzhányó azután a ma látható formájára erodálódott.
30. sor:
Itt látható a világ legdélebbi korallzátonya, 31° -nál.
 
Az 562 m magas Ball piramisa egy apró, sziklás sziget 23&nbsp;km-re délre a Lord Howe -szigettől<ref>[http://www.lordhoweisland.info/conservation/geo.htm Geography and Geology], Lord Howe-szigeti Szigeti TourismusTurizmus Szövetsége.</ref>, és szintén egy lepusztult vulkáni maradvány. A környéken levő számos vulkanikus gúla alkotta apró szigetecskék közül ez a legnagyobb.
 
== Növény- és állatvilága ==
A Lord Howe -sziget egy különleges szárazföldi ökorégió, amely '''Lord Howe -szigeti [[szubtrópusi esőerdő]]''' néven ismert. Az ausztrál ökozónához tartozik, sok mindenben rokon [[Ausztrália]], [[Új-Guinea]] és [[Új-Kaledónia]] élővilágával. A Lord Howe Sziget-sziget sosem tartozott a kontinenshez, teljes növény- és állatvilága a tengeren át érkezett. A sziget őshonos növényfajainak csaknem fele [[endemikus]]. Az egyik legismertebb ezek közül [[kenciapálma]] ''(Howeia'' [[endemikus élőlény|endemikus]] [[Pálmavirágúak|pálmanemzets]]ég, amelynek mindkét faja szép szobanövény. Évente több milliót exportálnak belőle, így az idegenforgalom mellett ez a sziget fő bevételi forrása.
 
A sziget másik endemikus jellemzője a világító gomba, amely heves esőzések után jelenik meg. A pálmaerdőkben nő, és a szedés után még néhány napig világít. A fénye olyan erős, hogy sötétben olvasni lehet mellette.
43. sor:
A szigeten egyetlen őshonos [[Emlősök|emlős]] maradt fenn, mégpedig a nagy erdei [[denevér]] ''(Eptesicus sagittula)''. Az endemikus ''Nyctophilus howensis'' denevérfajnak csak egy koponyáját taláták meg, feltételezhetően már kihalt. Kihalásának az lehetett az oka, hogy a patkánypopuláció parttalan elszaporodása ellen az 1920-as években betelepített [[tasmán gyöngybagoly]] vadászott rá. Ugyanez a bagoly okozhatta a [[kakukkbagoly]] ''(Ninox novaeseelandiae albaria)'' kipusztulását is.
 
[[Fájl:KentiaPalms LordHoweIsland.jpg|left|200px|thumb|Kenciapálma-erdő a Lord Howe -szigeten]]
 
Két szárazföldi hüllő őshonos a szigeteken: egy [[vakondgyíkfélék|vakondgyík]] ''(Leiolopisma lichenigera)'') és egy [[gekkó]] ''(Phyllodactylus guentheri)''. Mindkettő ritka a főszigeten, a kisebb szigeteken azonban gyakoriak. Egy másik [[szkink]] ''(Lampropholis delicata)'' és a [[litoria|levelibéka]] ''(Litoria dentata)'' véletlenül került ide a közelmúltban Ausztráliából.
51. sor:
Szintén csak itt él a gerinctelen Placostylus csigafajta életére szintén hatással van a fekete patkány. Ez az egykor gyakori faj ma a veszélyeztetettek listáján szerepel, és létrehoznak egy programot a fogságban való szaporításukra, hogy megmentsék ezt a csigát.
 
[[Neville Coleman]] ausztrál vízalatti fotográfus albumot készített ''1001 Nudibranches – Catalog of Indo-Pacific Sea Slugs'' (1001 Csupaszkopoltyús – az Indiai és Csendes ocean meztelen tengeri csigái) címmel a Lord Howe -szigetcsoporton található különféle [[csupaszkopoltyús csigák]] bemutatására.
 
Több, mint 400 féle hal található a Lord Howe vizeiben, amelyek közül 9 csak ebben a régióban él. 80-nál is több [[korall]] alkotja a szigeteket körülvevő zátonyokat.
 
A Lord Howe -szigetek erdeinek mintegy 10 százalékát kiirtották a földművelés miatt, további 20 százalékát pedig a háziállatokként tartott [[marha]] and vad[[birka]], [[kecske]], és [[disznó]] legeltetésével háborgatják. A Lord Howe flóráját és faunáját jónéhány idetelepített faj veszélyezteti. A vadsertést nemrégiben kiirtották a szigetről, a kecskeszaporulatot csökkentették, és folyamatosan igyekeznek ellenőrzés alatt tartani a betelepített patkányok, egerek és növények populációját. Egy ilyen program keretében sikerült az 1970-es években csupán 20 élő bozótguvat egyedszámát ma mintegy 200-ra növelni.
 
== Veszélyek ==
[[Tim Flannery]] ''The Weather Makers'' (“Időjárás-csinálók”) című könyvében olvasható elemzés szerint a Lord Howe -sziget ökoszisztémáját a [[klímaváltozás]] és a [[globális felmelegedés]] veszélyezteti. A zátonyokat a vízhőmérséklet emelkedése fenyegeti. Főleg a [[Nagy-korallzátony]] van kitéve a globális felmelegedés Ausztráliában érezhető hatásainak, és ugyanez igaz a Lord Howe -szigetek zátonyaira.<ref>Jones, R.N. (2004) Managing Climate Change Risks, in Agrawala, S. and Corfee-Morlot, J. (eds.), The Benefits of Climate Change Policies: Analytical and Framework Issues, OECD, Paris, 249–298, cited in the [[CSIRO]]'s Climate Change Impacts on Australia and the Benefits of Early Action to Reduce Global Greenhouse Gas Emissions" [http://www.csiro.au/files/files/p6fy.pdf]</ref> A hűvös éghajlat növény- és állatvilágának nem tesz jót a hőmérsékletemelkedés, hiszen például a Gower hegy tetején vagy annak közelében élő fajok nem tudnak följebb vándorolni, hogy az életükhöz szükséges hőmérsékleti körön belül maradhassanak. A patkányok folyamatos fenyegetést jelentenek a szigetek madárfajai számára.
 
== Források ==
67. sor:
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Lord Howe Island}}
* [http://lordhoweisland.info/ Lord Howe Szigetek-szigetek Turistaegyesülete] (A helyi lakosok szerint ez a „hivatalos”)
* [http://environment.gov.au/heritage/places/world/lord-howe/index.html A Világörökségi lista]
* [http://www.worldwildlife.org/wildworld/profiles/terrestrial/aa/aa0109_full.html A Lord Howe -sziget szubtrópusi erdőségei (World Wide Fund for Nature)]
* [http://www.janeresture.com/lord_howe/index.htm Jane honlapja a szigetekről]
* [http://www.nmm.ac.uk/collections/explore/object.cfm?ID=G262%3A16%2F2 A Lord Howe -sziget képe] J. Stockdale alkotásában 1789-ből, a Nemzeti Tengerészeti Múzeumban
* [http://www.wikiscuba.com/wiki/index.php/Lord_Howe_Island Wikiscuba - A Lord Howe -szigetek]
* [http://volcano.und.nodak.edu/vwdocs/volc_images/australia/balls_pyramid/howe.html Térképek]
* [http://beetlespace.wz.cz/e_Lamprima_insularis.html Lamprima insularis – A Lord Howe -sziget endemikus fajai]
 
{{Ausztrália világörökségi helyszínei}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lord_Howe-sziget”