„Hidraulikus kovácssajtó” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Bramahsche Presse.png|bélyegkép|300px|A ''Bramah-''féle sajtó rajza]]

A '''hidraulikus kovácssajtók''' a [[Kovácsolás#Szabadalakító kovácsolás|szabadalakító kovácsolás]] jellegzetes alakító berendezései. Elsősorban nagyméretű kovácsdarabok, kovácstuskók alakítására használják. Működtetésére általában nagynyomású [[Víz|vizet]] használnak (~3000 kPa), de a kisméretű sajtókat [[olaj]]jal működtetik. A 19. század közepén kezdték el gyártani ''Joseph Bramah'' angol [[mérnök]]-feltaláló tervei alapján. A sajtó működése azon alapul, hogy a [[folyadék]]ok a nyomást minden irányban gyengítetlenül továbbadják. Ha tehát egy kis átmérőjű vezérlő [[dugattyú]]val nyomást fejtünk ki a zárt rendszerben lévő folyadékra, akkor ez a nyomás hat a nagy átmérőjű munkadugattyúra, ami az elszorított folyadék térfogattal arányos mértékben mozdul el, miközben a vezérlő dugattyúval kifejtett erőnek arányosan többszörösét képes kifejteni. Tehát kis működtető erővel nagy munkanyomást lehet elérni.

 

A [[kovácsolás]] céljára épített hidraulikus sajtók alaptípusa a négyoszlopos kovácssajtó, régebben kis erőkifejtésre alkalmas sajtókat C-alakú állvánnyal is terveztek. A korszerű hidraulikus sajtók gyors működésűek, alsó hengerrel és két oszloppal vagy zárt kerettel készülnek. A hidraulikus sajtók ''erőfüggő'' alakító gépek (ellentétben a kalapácsokkal, amelyek ''munka'' jellegűek), ami azt jelenti, hogy az alakítás mindaddig folytatódik, ameddig a fellépő alakító [[erő]] el nem éri a sajtó nyomóerejét.

 

[[Fájl:HidraulikusSajto01.jpg|bélyegkép|Négyoszlopos hidraulikus sajtó szerkezete]]

[[Fájl:ShrapnelPresseHydraulique.jpg|bélyegkép|Négyoszlopos hidraulikus sajtó]]

A sajtó alsó eleme az alsó kereszttartó, erre van felszerelve az alsó alakító szerszám. A legfölső elem a felső kereszttartó, ami a hidraulikus [[munkahenger]]t hordozza. A munkahengerben mozog a hidraulikus [[dugattyú]], ami kivitelét tekintve búvárdugattyú, azaz nem tányéros kivitelű. A dugattyúhoz kapcsolódik a mozgó nyomóasztal, a felső szerszámmal. Az alsó és a felső kereszttartót négy hengeres oszlop fogja össze, és egyúttal ezek az oszlopok biztosítják a mozgó nyomóasztal vezetését is. Minthogy a búvárdugattyú csak a lefelé ható nyomást képes mozgássá alakítani, az alakító művelet elvégzése után – az alsó helyzetből – más módszerrel kell visszajuttatni a fölső állásba. Erre a célra külön visszahúzó vagy -toló hidraulikus rendszereket alkalmaznak.

 

A visszahúzó berendezések általában hidraulikus elven működnek, és kiviteltől, illetve mérettől függően az alsó vagy a felső kereszttartó és a mozgó asztal között helyezik el.

 

A hagyományos négyoszlopos hidraulikus sajtók nagy magasságú berendezések, ami több hátránnyal is jár. Ilyen például az esetenkénti instabilis jelenségek mellett a csarnok nehéz „bedaruzhatósága”. Ez vezette a tervezőket az 1950-es évek végén az alsó hengeres hidraulikus sajtók megalkotására, amivel a sajtó magasságát akár a felére is lecsökkenthetővé tették. A megoldást úgy kell elképzelni, hogy a sajtót 180°-kal elfordították, a hagyományosan mozgó nyomóasztal lett az álló elem, ezen támaszkodik fel az egész szerkezet. Az eddigi alsó kereszttartó felülre, a felső alulra került, és az egész keretszerkezet elmozdul az alakítási folyamat során. Ez jelenti a megoldás fő hátrányát, mégpedig a nagy mozgatandó tömeget. Az alsó hengeres kivitel mellett másik szembetűnő különbség az, hogy csupán két átlósan elhelyezett oszlopot alkalmaznak, így a kovácsoló manipulátor jobban elfér a kovácsdarab kezelése során, és a szerszámcsere is egyszerűbb.

 

Az alsó hengeres hidraulikus kovácssajtók legújabb típusa zárt keretszerkezettel készül. A keretet vastag durvalemez tagokból állítják össze. Az ilyen sajtók sokkal alkalmasabbak az excentrikus terhelések felvételére.

 

A hidraulikus kovácssajtókat nagynyomású vízzel vagy olajjal működtetik. A nagynyomású folyadékot nyomásfokozóval vagy présvíz- (olaj-) szivattyúkkal állítják elő. A nyomásfokozók többnyire [[Hidraulika|hidraulikus]] vagy forgattyús elven működnek, és a feladatuk az, hogy a központi présvíztelep által szolgáltatott víz nyomását „üzemi” szintre növeljék (3000–4000 kPa). A vízszivattyúk ~2000 kPa nyomású vizet tudnak előállítani. A nagynyomású vízszivattyúk általában egyhatásúak és – az egyenletesebb vízszállítás érdekében – háromhengeresek. A nagynyomású olajszivattyúk különböző forgató mechanizmusokkal működtetett dugattyús kivitelűek. A nagynyomású folyadék-körbe – a nyomáskülönbségek és lüktetések kiküszöbölésére – folyadékakkumulátort is beiktatnak. Ez általában pneumatikus elven működő légakkumulátor, de régebben súlyakkumulátort is használtak.

 

*Dr. Kiss Ervin – Dr. [[Voith Márton]]: Kohógéptan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.

*Dr. Kiss Ervin: Kohógéptan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.