„Mandello Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
==Életútja==
Középiskoláit Budapesten 1886-ban a gyakorló gimnáziumban; egyetemi tanulmányait Budapesten, [[Strassburg]]ban és [[Genf]]ben végezte; az államtudományi doktori fokot 1890-ben nyerte el a budapesti egyetemen. 1891-tól 1894-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a [[pénzügyminisztérium]]ban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a [[közgazdaságtan]]t adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a pozsonyi királyi jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosabb ideig tartózkodott [[Belgium]]ban, Angliában ([[Cambridge]]-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szt. Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára. Neje Tamássy Edith volt. Elhunyt 1919. július 24-én, életének 51., házasságának 7. évében, örök nyugalomra helyezték 1919. július 26-án a róm. kat. egyház szertartásai szerint a [[farkasréti temető]]ben.
Cikkei a Finanz-Archivban (Stuttgart, 1888. Staatliche Schankgefälle in Ungarn); a Pester Lloydban (1889. Der Zonentarif, 1891. Heimstätten, Der schweizerische Zolltarif, czikksorozat, 1892-93. Findelhäuser, Bestimmung der Werthrelation beim Übergange zur Goldwährung, Die Silberfrage in den Vereinigten Staaten, Weltausstellung Chicago, czikksorozat, 1894. Arbeitämter, 1899. Socialmuseum und Arbeitsstatistik és könyvismertetések minden évfolyamban); a Budapesti Szemlében (1890. A népesedéstan egy újabb irányáról, 1891. és 1893. könyvism. 1896. Sociologia és természettudomány, 1899. könyvism., 1900. Társadalmi muzeum és munkás-statistika); a Nemzetgazdasági Szemlében (1890. Valutánk rendezése, Ujabb irodalom az alkoholizmusról, 1891. Kartellstatisztika a legujabb évekből és könyvism.); a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1891-től könyvism.); a Nemzetben (1898. Valutareformunk); ezenkívül több ismertetés és jelentés a M. közgazdasági társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895-99.) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)
42. sor:
[[Kategória:Magyar közgazdászok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
| |||