„Római kori mozaikok” változatai közötti eltérés

[[Mozaik|'''Mozaikok''']] '''az''' '''egykori''' [[római birodalom|római birodalom]] egész területén megtalálhatóak. A mozaikok mint az egész ókori művészet elbeszélő jellegűek, történetet vagy eseményt jelenítenek meg nagy természetességgel. A mozaikokat a görögök fejlesztették ki, mégis a római művészet tetteáltal naggyávált elterjedté, a rómaiak fürdőépületeiket, középületeiket, lakóházaik padlóját díszítették mozaikokkal. A mozaikok falfestmények változataiként jöttek létre. A mozaik készítés változatos és összetett mesterség volt: számos ágát (padló-, fal-, mennyezet-mozik) és technikáját különböztették meg. Például az üvegmozaikot úgy állították elő, hogy az üvegmasszához színezőanyagot keverteik, az olvasztás után lappá hengerelték, majd gyémántvágóval feldarabolták.A hatalmas római birodalom különböző területein jól megkülönböztethető stílusváltozatok jöttek létre, Itáliára például a fekete-fehér, Afrika, mozaikjaira viszont a polichróm technika volt jellemző. A többrétegű finom szemcséjű alapozásra gyakran előre megrajzolták a mintát. A rómaiak kedvelték a figurális mozaikképeket. A kis kockák kirakásakor követték a kontúrokat, belső részletek alakját, a ruharedők különböző irányát, az árnyékfoltokat, és ezzel a részlet gazdag kidolgozással életszerű hatást értek el. A fennmaradt császárkori példányok zöme magánházak termeinek padlóját borította, s a díszítés témája gyakran utalt a helyiség funkciójára (az ókorban a leghíresebb alkotások közé sorolták például azt a mozaikot, amely egy ebédlő, ételmaradékokkal teleszórt padlóját ábrázolja). A római kori mozaikok egy része visszafogott színvilágú, a szemcsék fehérek, barnák, vörösek. Ilyen például a Caracalla termájából előkerült nagyméretű padlómozaik, amely négyszögletes mezőben atlétákat ábrázol. A gazdag emberek otthonaikat is mozaikokkal díszítették, ahol gyakori téma volt főúri szórakozás témáinak ábrázolása, mint például a szicílián feltárt villák vadászatot bemutató színes padlómozaikjai.

'''Az eltemetett városokban''', [[Pompeji|Pompejiben]] és [[Herculaneum|Herculaneumban]] megőrződött épületek lehetővé teszik a római magánépítészet jelentőségének tanulmányozását. Ezekben az épületekben a padló díszítményei harmonizál a falak díszítményeivel. A gazdagabb pompeji polgárok lakhelye bővelkedett mozaikokkal, pompájukkal a ház urának gazdagságát mutatva.Az [[Átrium|átrium]] padlóját mitológiai témájú életképek díszítették, gyakran előfordult azonban, hogy a képek a kedvenc római szórakozás a cirkuszi játékok eseményeit jelenítették meg. Az ebédlő mozaikképei viszont inkább ételeket ábrázoltak.

Az egyik legnevezetesebb római kori mozaikot, a [[Nagy Sándor|Nagy Sándor-mozaikot]], amely az isszoszi csata jelenetét ábrázolja, Pompejiben tárták fel a és jelenleg a [[Nápoly|Nápolyi]] Nemzeti Régészeti Múzeum féltett kincse (a múzeumban függőleges helyzetben állították ki, de ez is padlómozaik volt). Keletkezését i.e. I. századra teszik. Mintája valószínűleg egy Philoxenosztói falfestmény volt, amelyet Rómában készítettek. Pompejiben és Herculaneumban ezen kívül számos mozaik került elő. Sok fennmaradt ház előcsarnokának bejáratánál kutyát ábrázoló mozaik fogadta a látogatókat, rajta a felirat: („Cave canem”) „A kutya harap!”. Pompejiben a szabadidő eltöltésének kedvenc eszköze volt a játék, amiről több mozaik is készült. Itt találták meg a híres „kakasviadalos”mozaikot is, valamint tengerek és vizek élővilágáról készült mozaikokat erre példa a „Neptunus királysága” nevű padlómozaik. Ennél a műnél a padlót kékes színű kőből, csempéből és üvegből rakták ki. A padlózaton pedig egy muréna és egy polip harcol egymással. Pompejiben ezenkívül ornametikus* mintázatú oszlopokra készített mozaikokat is készítettek.

Nemsokára új ábrázolásmód jelenik meg: nagyobb képsorozatok, egy képsorozaton belüli jelenetek sora, amelyek arra voltak alkalmassak, hogy elmagyarázzák a hívőknek a Biblia tanításait. Így lett ez az új mozaiktípustípusu mozaik a keresztény hit megjelenítője.