„A szem idegpályái” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{építés alatt}}
[[Fájl:Gray774.png|bélyegkép|jobbra|300px|A látás idegpályái.]]
== A szem idegpályái ==
A látóideg az ideghártya nagy ganglionsejtjeinek axonjaiból szedődik össze a látóidegfőnél. Ez a szem hátsó pólusától 3-4 milliméterre befelé ''(medialisan)'' található. Itt kezdődik a látóideg [[Nervus opticus]] [I.] és látási információkat vezet a szem ideghártyájától a központi idegrendszer felé. A kétoldali látóideg a koponyába belépve részben kereszteződik, majd a rostok látókötegben [[tractus opticus]] folytatódnak. Az idegrostok az [[ideghártya]] részeinek egymáshoz viszonyított helyzetét végig megőrzik.
== Látóideg ''(II. agyideg)'' ==
A látóideg [[Nervus opticus]] [I.] érzékszervi agyideg.
Rostjai a recehártya ''(stratum ganglionare)'' rétegében található nagy idegsejtek axonjai. A rostok a recehártyában ''(retina)'' a látóidegfőhöz ''(papilla nervi optici)'' futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától 3-4 milliméterre nasalis ''(medialis)'' irányban hagyják el, mint látóideg ''(nervus opticus)''.
A rostjai velőhüvelyesek ''(myelinhüvelyesek)'', de a velőhüvelyeket [[idegsejt|oligodendrocyták]] alkotják, mivel a látóideg inkább a központi idegrendszer pályájáihoz hasonlít. A szemüreget ''[[arckoponya|(orbita)]]'' saját csontos csatornáján ''[[orbita|(canalis nervi optici)]]'', keresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést ''[[látóideg|(chiasma opticum)]]'' (a szemidegek részleges kereszteződését). A látóidegkereszteződés a harmadik agykamra elülső falának és aljzatának találkozásánál helyezkedik el. A kereszteződésben a mindkét oldali ideghártya belső ''(medialis)'' feléből származó rostok, beleértve a sárgafolt ''[[szem|macula lutea]]'' nasalis feléből eredő rostokat is, átkereszteződnek a középvonalon, és belépnek az ellenoldali látókötegbe ''tractus opticus)'', míg a retina temporalis ''(lateralis)'' feléből származó rostok, beleértve a macula temporalis feléből kiinduló rostokat is, hátrafelé folytatódnak az azonos oldali [[szemideg|tractus opticusba]]. A látóköteg ''(tractus opticus)'' a látóidegkereszteződésből ''(chiasma opticum)'' indul ki, és hátrafelé fut az agykocsányt oldalról megkerülve, és az oldalsó térdes testben ''([[emberi idegrendszer|corpus gniculatum laterale]])'' végződik. Néhány rost a középagyba fut a, ezek a [[emberi idegrendszer|fényreflexekben]] játszanak szerepet.
=== A látópálya neuronjai és a binocularis látás ===
A látási ingerületeket a látókéregbe négy neuron vezeti:
# pálcikák és csapok, amelyek a retina specializálódott receptor neuronjai;
# a bipoláris neuronok, amelyek összekötik a pálcikákat és a csapokat a ganglion sejtekkel;
# a ganglion sejtek, amelyeknek az axonjai a az oldalsó térdes testhez (corpus geniculatum laterale) futnak;
# a corpus geniculatum laterale neuronjai, amelyeknek axonjai az agykéreghez futnak.
A binoculáris látásnál a látótér jobb és bal oldala a mindkét oldali [[retina]] egyik felére vetül. A látóidegek kereszteződésében ebből a két azonos oldali retina félből származó axonok összekombinálódnak, és együttesen alkotják a látóköteget (tractus opticus). Az oldalsó térdes test (corpus geniculatum laterale) [[neuron]]jai így már egy egész oldali látóteret vetítenek az ellenkező oldali félteke látómezejére. Az alsó retina negyedek (a látótér felső része) a madársarkantyúbarázda (sulcus calcarinus) alsó falába, míg a felső retina negyedek (a látótér alsó része) a barázda felső falába vetülnek. A sárgafolt (macula lutea) a 17-es mező hátsó részén, a retina többi része pedig az elülső részén reprezentált.
== A látóideg, látóköteg és a látópálya ==
[[Fájl:Gray774.png|bélyegkép|jobbra|300px|A látás idegpályái.]]
| |||