„Számrendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: oc:Sistèma de numeracion
Bvj (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
Például, a leggyakrabban használt [[decimális]] számábrázolás minden számhoz egy egyedi, a [[számjegy|jegyek]] egy [[véges]] [[sorozat (matematika)|sorozatát]] rendeli, megadja a megfelelő aritmetikai műveletek szabályait (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) illetve meghatároz egy [[algoritmus]]t a számláláshoz.
 
A [[racionális szám|racionális]] esetében gyakorlati okokból nem ábrázolják a szám összes tizedes jegyét, hanem az igényelt pontosság függvényében kevesebbet. Kivételek a véges tizedes törtek és az un. [[periodikus tizedes tört]]ek, másnéven szakaszos tizedes törtek, amit aza utolsószakasz számfelülhúzásával, utána szakasz első és utólsó számjegye fölé tett pontokkalponttal, vagy pl a szakasz zárójelbe tevésével jelölünk. (példáulHelytelen 2a szakaszos tizedestörtet három ponttal illetve pontokkal befejezni,30999999… )mert az félreértések oka lehet.) A számok ábrázolásánál a záró számjegy általában nem nulla, bár bizonyos esetekben használnak záró nullákat (igazítás). Például, a 2,31 és a 2,310 számok a gyakorlatban azonosnak tekinthetők, kivéve a természettudományokban, ahol a két ábrázolási mód két eltérő pontosságú tárolást és aritmetikát is jelenthet (ui. a 2,31 lehet például a 2,31231 szám 2 tizedes jegyre kerekített ábrázolása, míg a 2,310 esetében az 1 biztosan nem [[kerekítés]] eredménye).
 
A számábrázolási rendszereket gyakran nevezik ''számrendszereknek'', bár ez az elnevezés félrevezető: különböző számrendszerek, például a [[valós számok]] rendszere, a [[komplex számok]] rendszere, a [[p-adikus szám|''p''-adikus számok]] stb., nem tartoznak e szócikk témájához.