„Bajmóc” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
| hosszúsági ívperc = 35
| weboldal = www.bojnice.sk
}}
}}[[Fájl:Bojnice12.JPG|thumb|262px|Régi ház a városközpontban]]▼
[[Fájl:Bojnice Castle 2005.jpg|262px|thumb|Bajmóc vára]]▼
{{Commons|Category:Bojnice}}▼
'''Bajmóc''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Bojnice)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Trencséni kerület]] [[Privigyei járás]]ában. [[Bajmóctölgyes]] és [[Bajmócfürdő]] tartozik hozzá. 2001-ben 5006 lakosából 4859 [[szlovákok|szlovák]] volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105867&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>
== Fekvése ==
Bajmóc [[Privigye|Privigyét]]ől 2 km-re nyugatra, a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] folyó jobb partján fekszik, a [[Sztrázsói-hegység]] keleti lábánál, 298 méteres [[tengerszint feletti
Bajmócot országutak kötik össze Privigyével, Bajmócapátival, Kányaheggyel (5 km), valamint a hegyeken keresztül [[Divékrudnó]]val (11 km).
34 ⟶ 31 sor:
A mai város területén már az [[őskor]]ban is éltek emberek, erre utalnak a területén fekvő [[Prépost-barlang]]ban talált őskori leletek. A [[kőkor]]ban a [[lengyeli kultúra]], az [[újkőkor]]ban a [[vonaldíszes kerámia|vonaldíszes kerámiák]] népe élt ezen a vidéken. A [[bronzkor]]ban, a [[hallstatt kor]]ban és később [[puhói kultúra]] alatt is települések álltak itt. A honfoglalás előtti időkben korai szláv település volt a helyén. A honfoglalás előtt már várral megerősített hely volt, melyet a magyarok a [[10. század]]ban foglaltak el.
A települést [[1113]]-ban ''"Maimoz"'' néven említik először a zobori
[[1828]]-ban Bajmócnak 116 háza volt 811 lakossal. A [[19. század]]ban elterjedt a fazekasság, malmok, serfőzők működtek a városban. Tűzoltó egyesületét [[1892]]-ben alapították.
Várát a [[13. század]] második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd [[Csák Máté]]é, [[1321]] után királyi vár. A [[középkor]]ban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király, [[Corvin János]] és a Szapolyaiak után [[1527]]-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A [[törökök|török]] [[1530]]-ban és [[1599]]-ben is eredménytelenül ostromolta. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskainak]] megnyitotta kapuit. [[1637]]-ben a Pálffy családé lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a [[kuruc]]ok csak hosszas körülzárás után, [[1704]]. [[július 8.|július 8-án]] tudták kapitulációra bírni. A [[trencséni csata|trencséni csatát]] követően a császáriak egyheti ostrom után, [[1708]]. [[november 11.|november 11-én]] foglalták vissza.
[[Fényes Elek]] szerint ''"Első Károly alatt valami Selotus nevű Bán birta, mint bajmóczi gróf; I-ső Lajos alatt László, Oppelni herczeg, s Magyarországi nádor; később Leustachius de Hsva, szinte nádor; a min ez kitetszik egy 1393-ban kiadott diplomájából. 1473-ban Onuphtrius nevü grófokat esmérte urának; majd ezek elhunytával Corvinus Mátyás királyt, ki azt fiának, Corvinus Jánosnak ajándékozá. Ennek Poky nevü várnagya egy izben alattomosan meg akará János herczeget öletni; de hiv cselédei által megmentetvén, Poky életével lakolt. Corvinus János után Zápolyát uralta; I-ső Ferdinád azonban Thurzó Eleknek adá, kinek családja magvaszakadtával a gr. Pálffy családra szállott, s most gr. Pálffy Ferencz birja a hozzátartozó uradalommal együtt, melly 3 m. városból, 14 többnyire nagy falukból áll. Viszontagságai a várnak különfélék voltak. Ugyanis Trencsényi Máté I-ső Károly ellen hadat inditván, elfoglalta; V-ik László és Erzsébeth alatt a Hussiták voltak birtokában. 1533-ban a törökök a várost elpusztitották, de a vár sértetlenül maradt. 1599-ben ugyanez történt; majd ismét Bocskay seregei vették körül; s ekkor a gróf [[Thurzó Szaniszló]] parancsolatára, ki már ekkor a Szemptei várat feladta, meghódolt. 1404-ben tiz hónapi ostrom után nyitotta fel kapuját Bercsényinek, ki a várat az uradalommal együtt magának tartotta. 1470-ben az emlitett Onuphtrius gróf egy gazdag prépostságot alakitott itt, melly most is fentáll, s a prépost Bajmócz birtokosától neveztetik ki."'' <ref name=autogenerated1>{{Fényes}}</ref>
47 ⟶ 46 sor:
== Nevezetességei ==
* Fő nevezetessége [[1899]] és [[1909]] között átalakított vára, mely teljes épségben áll. Megközelítőleg tíz film forgatásának helyszíne. Többek között itt forgatták a ''Pán a hvezdár'', ''Fantagíro'', ''Šíleně smutná princezná'' és a ''Zlaté jablko'' [[Csehország|cseh]] illetve [[Szlovákia|szlovák]] filmeket.
* A vár alatti parkban 30-40 fokos termálvizű gyógyfürdő található, melyről [[Fényes Elek]] ezeket írja: ''"A hegy tövében közel a Nyitrához egy meglepő szépségű vidéken van egy meleg fürdő. A forrás a tágas fördő-épület közepén fakad, s vize szintolly orvosi erővel bir, mint a Pöstyéni; azonban nincs olly meleg, mint emez, de hideg viz elegyitése nélkül meg sem lehet benne fördeni. Kénkőrész, nincs annyi benne, de a helyett timsó. Szinére nézve olly tiszta, hogy a fenekén a legkissebb tárgyat is megláthatni. A fürdő-épületben négy osztályokra hasított állófürdő (Gehbaad) van, a különböző sorsu vendégek számára. Ezenkivül több vendégszobák. A fördőben két cső segedelmével a hideg és meleg viz szüntelen ki- és befolyván, a melegség fokát tetszés szerint mérsékelni lehet."'' <ref name=autogenerated1 />
71 ⟶ 72 sor:
Fájl:Bajmoc vár.jpg|A vár légifelvételen
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{források}}▼
== Külső hivatkozások ==
▲{{Commons|Category:Bojnice}}
* [http://www.bojnice.sk/ Bajmóc város honlapja]
* [http://www.zamky.sk/bojnice/ Bajmóc várkastélya] (szlovák nyelvű ismertető)
89 ⟶ 94 sor:
* [http://www.e-obce.sk/obec/bojnice/bojnice.html E-obce.sk]
<!--- removed de:Bojnice --->
▲{{források}}
{{Privigyei járás}}
|